18294. lajstromszámú szabadalom • Pianino mechanizmus a kalapácsnak a húr megütése után való rögzítésére szolgáló berendezéssel

Megjelent 1900. évi junius lió 1-én. MAGY. SZABADALMI Klll. HIVATAL SZABADALMI LEL RAS 18294. szám. IX/d. OSZTÁLY. Pianino-mechanizmus a kalapácsnak a húr megütése után való rögzítésére szolgáló berendezéssel. TITZ JÁNOSNÉ SZÜL. KRIEBEL EMMA GYÁROS LÖWENBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 július hó 29-ike. A szóban lévő találmány czélja a pianinomechanizmusnak egyszerűsítése és a biztos ismétlés létesítése. A csatolt rajzon az 1. ábra a. mechanizmust a nyugalmi helyzetben, a 2. ábra abban a helyzetben, melyben a kalapács a húrt megüti, a 3. ábra végül a kalapácsot visszafelé mozgásában ábrázolja. Mint az a rajzból kitűnik, a kalapács ágyalásának (g) karja szabad végére szerelt (b) süveg helyettesíti az eddig használt megfogót, mely süvegbe a könnyen mozgó (c) vonórúd van beakasztva. Ennek alsó vége egészen a (d) himba szabadon mozgó végéig ér, még pedig oly módon, hogy a (h) kalapács nyugalmi helyzeténél (1. ábra) a (c) vonórúd és a (d) himba között köz ne maradjon. A (d) himbának a vonórúd mellett lévő vége bőrrel vagy nemezzel van bevonva és a (c) vonórúd megnyújtásában alkalmazott beállítható (c) vonórúd (i il) határoló berendezésével működik össze. Hogy a két érintkező fölület között gyönge ütés létesüljön, a két rész párnázva van. A (c) vonórúd fölfüggesztési pontja alatt egy (k) beállító csavar van alkalmazva, melynek (e) feje a kalapács nyugalmi helyzeténél a párnázott (f) ütközőre fekszik. Minthogy a (c) vonórúd a (d) himba szabadon mozgó végénél gyorsabban mozog, a himba és a vonórúd megfelelő részei között egy bizonyos köz keletkezik, de a vonórúd ebben a pillanatban is vezetve vau a megfelelő furatban maradó (i) szög által, úgy, hogy ha a kalapács a húrt megütötte, visszafelé mozoghat, de csak annyira, a mennyire ez a köz következtében lehetséges. Eme berendezésnek az az előnye, hogy a kalapács nyugalmi helyzetébe való visszatérésénél a (d) himba szabad végére nyomást gyakorol, tehát ez és :<x (f) ütköző is visszafelé mozog, minek következtében az ismétlés biztosítva van. Hogy a kalapácsot ebben a helyzetben rögzíthessük és hogy ily módon a kalapács tehetetlensége okozta rezgéseket elkerülhessük, az (fl és e) ütköző megfogó gyanánt van kiképezve, úgy hogy akkor, mikor a kalapács visszafelé mozog, ez a két rész ékszerüen egymásba fogódzzék (3. ábra). Az (fl) ütköző meg van görbítve és a görbület, melyet a rajzon befelé hajló boltozat gyanánt képeztünk ki, szögletek vagy gömbszeletek által is helyettesíthető. A gör»