18290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tőzeghez hasonló anyagok czentrifugálására, szárítására és impregnálására valamint plasztikus tárgyakká történő esetleges földolgozására

Megjelent 1900. évi jnnius lió 7-én. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 18290. szám. XVIl/f. OSZTÁLY. Eljárás és készülék tőzeghez hasonló anyagok czentrifugálására, szárítására és impregnálására, valamint plasztikus tárgyakká történő esetleges földolgozására. LANDMANN RICHÁRD KERESKEDŐ LIPCSÉBEN ÉS REIF MIKLÓS MÉRNÖK HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 9-ike. A jelen találmány tárgyát különböző anya­gok czentrifugálására, szárítására és impreg­nálására szolgáló eljárás és készülék képezi és végezélja az anyagoknak plasztikus tár­gyakká való földolgozása. A következőkben az eljárásnak főkép tőzegre való alkalma­zása van ismertetve. A tőzeg földolgozására szolgáló jeleidegi eljárások még magának a brikettgyártásnak szerény követelményeit sem elégítik ki, miután ezek ama föladatot, hogy a szárítás minden időben lehetséges, kis helyen véghezvihető, gyors és ne nagyon drága legyen, valamint, hogy a tömítés, a mely utóbbinak az atmoszférikus befolyások ellenében tartósnak és bizonyos értelemben a tűz ellenében biztosnak kell lennie, olcsón eszközölhető legyen, megoldatlanul hagyják ; másrészt pedig, miután a szükségelt befek­tetési tőke az évenkint csak néhány hónapon át tartó munkaidőszakhoz és a gyártmányok csekély forgalmi értékéhez viszonyítva rend­kívül nagy, igyekeznek művészi értelemben vett plasztikus tárgyakat is előállítani. Az ismert eljárások czélja azonban mostanig csak az volt, hogy tőzegből, vízből és vala­mely kötőanyagból álló, hidegen kevert vagy föl főzött [(épből alakzatot sajtoljanak, illető­leg öntsenek vagy pedig, hogy száraz tőzeg­ből sajtolt tárgyakat kötőanyagok oldatában impregnáljanak. Az említett első eljárás azonban a tőzeg hygroskopikus tulajdonsá­gánál fogva, rendkívül nehéz szárítás után is csak alaktalan, esetleg szétszaggatott darabokat eredményez, míg az utóbb emlí­tett eljárás épenséggel nonsens, miután ter­mészetes, hogy sajtolt tőzeg a nélkül, hogy valamely folyadékot szívna magába, csak külsőleg vonódhatik be a folyadékban fog­lalt kötőanyaggal. Ha azonban a folyadék benyomul, akkor a rendkívül hygroskopikus tőzeg alakváltozás közben péppé lesz, a mivel tehát ismét csak az első eljáráshoz jutottunk. Ezen eljárások épen ezért nem is terjed­tek el a gyakorlatban, miután az előbb em­lített nehézségeken kívül még annak szük­sége is fölmerült, hogy a tőzeget vegyileg átalakítsuk, hogy a kötőanyagokat és az impregnálásokhoz szükséges pótanyagokat egyszerűen juttathassuk a tőzeghez, úgy hogy ez a sajtókat vagy hengereket elhagyva, teljesen kész, rendkívül ellenállóképes és fa- vagy kőszerű minőségű gyártmány alak­jában nyeressék. Ezen említett nehézségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom