18289. lajstromszámú szabadalom • Újítás kazángyűrűknek, csöveknek, hadihajók csataárbóczainak lángcsöveknek és hasonlóknak egy darabból varrat nélkül való előállítására szolgáló eljáráson és hengerművön

Megjelent 1900. évi junius hó 7-én. MAGY. @ KIR. SZABADALMI j||||| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18289. szám. XII/e. OSZTÁLY. Újítás kazángyűrtíknek, csöveknek, hadihajók csataárboczainak, lángcsöveknek és hasonlóknak egy darabból, varrat nélkül való előállítására szolgáló eljáráson és hengerművön. KLATTE OTTÓ KOHÓIGAZGATÓ DÜSSELDORFBAN. Pótszabadalom a 16763. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1899 november hó 16-ika. Számos, de sikertelen kísérlet történt arra nézve, hogy egy üreges testből varratnélküli kazángyűrűket állíthassuk elő. Ezeknél a kísérleteknél a fölső hengerre húzott üre­ges testet az alsó hengerre szorították, tehát az üreges test a hengerek között a fölső henger körül csúszott és így megnyúlása, illetőleg a falának megvékonyodása ki volt zárva. Ennek oka egyrészt a nyomás gyön­geségében, másrészt pedig abban keresendő, hogy a nyomást hengerlés közben létesí­tették, a nélkül, hogy a hengerek az üre­ges testen előzetesen megfelelő támadási pontot találtak volna. Továbbá figyelmen kívül hagyták azt a körülményt is, hogy üreges test hengerlésénél a hengereknek két akkora nyomást kell kifejteniük, mint lemez hengerlése esetében. Ha bár ma a kellő nyomás létesítése ne­hézségbe nem ütközik, erre a czélra mégis nagy, költséges berendezések szükségesek. A szóban lévő találmány czélja már most az, hogy a kazángyűrűk stb. hengerléséhez szükséges nyomást annyira kisebbítsük, hogy a megfelelő nagyságú lemez hengerléséhez szükséges nyomással váljék egyenlővé, a nélkül, hogy a folyadéknyomást, mely szük­ség esetén gőznyomással is kombinálható (gőz hydraulikus multiplikátor), a hengerlés közben időszakosan meg kellene szakítani. Lemezhengerlésnél a hengermester min­dig arra törekszik, hogy a nyers darabokat vagy az előzetesen kihengerelt lemezeket ne az élükkel párhuzamosan, hanem bizo­nyos szög alatt vezesse be a hengerek közé, hogy ily módon ne kelljen az egész lemezre egyszerre a teljes nyomást gyakorolni és hogy ily módon a különben föllépő lökése­ket elkerülhessük. Ha ellenben a lemez egész éle egyszerre jut a hengerek közé, akkor ebben az esetben is a teljes erőt kell kifejteni. Ha a lemezeket ily módon vezet­jük a hengerek közé, a lemezek, úgy mint az 1. ábrán látható, kiélesíttetnek. Az 1. ábrán az anyagnak bádoghengerlő hengerjáratokba való bevezetése látható, míg a 2. és 3. ábrából kitűnik, hogy a gyűrű kihengerlése csak akkor lehetséges, ha két akkora nyomást fejtünk ki, kivéve, ha gon­doskodunk arról, hogy a nyomásszükséglet megfelelően kisebbítessék. Az egyik henger között lévő üreges testnél a nyomás elosz­lása ki nem számítható úgy, hogy a meg­nyúlást előzetesen számítás által alig lehet meghatározni. Hogy a hengerek nyugvásá­nál az üreges testen akkora mélyedést lé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom