18279. lajstromszámú szabadalom • Gazdasági egérfogó

Megjelent 1900. évi junius hó 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18279. szám. X/a. OSZTÁLY. Gazdasági egérfogó. DEMJÉN IGNÁCZ GYÁBOS BUDAPESTEN MINT BOBOVSZKY KÁBOLY OBSZ. MEZŐGAZD. FELÜGYELŐ BUDAPESTI LAKOS JOGUTÓDJA. A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó 5-ike. Az eddigi egérfogók csapdaszerű szerkezetük következtében azon bátránnyal bírnak, hogy azok, mihelyt egy egeret megfogtak, a csapda záródása folytán mindaddig nem alkalmasak újabb működtetésre, míg a már bezárt egeret el nem távolítjuk és a csapdát újból meg nem feszítjük illetőleg föl nem állítjuk. Ez által az egérfogás természetesen jelentékeny mértékben korlátozva van, a csapdára pedig folytonosan ügyelnünk kell, minek következtében az ily egérfogók a mezőgazdasági czélokra, melyeknél az egerek nagy számát kell összefogdosni és igen sok egérfogót kell fölállítani, teljesen alkalmatlanok. Az eddigi egérfogók továbbá azon hátránnyal is bírnak, hogy azoknak csapdája nagy zajjal záródik, úgy hogy ha tóbb egér számától a csapda körül és az egyik egér a csapdát becsappantja, a többi egér az ez által előidézett zörejtől megijesztve, megfutamodik és nem mer többé a csapda közelébe menni. A jelen találmány tárgyát már most oly egérfogó képezi, mely ezen hátrányokat teljesen beszünteti és lehetővé teszi, hogy egereket, patkányokat és egyéb mezei rágcsálókat igen nagy számmal fogdoshassunk össze, a nélkül, hogy az egérfogóval ennek fölállításán kívül egyéb dolgunk vo,lna. Ezt a jelen találmány szerint azj által érjük el, hogy az egérfogót egy megfelelően méretezett tartály alakjában képezzük ki, melynek tulajdonképeni fogószerkezete teljesen zajtalanul és megbízhatóan működik, az egér megfogása után önműködően tér vissza eredeti álllásába és ekként foüyton hatásos állásában marad. A találmány tárgyát képező egérfogó a mellékelt rajzban egy foganatosítási alakjában van bemutatva. Az 1. ábra az egérfogó függélyes metszete. A 2. ábra annak fölülnézete. Az előnyösen bádogból készült (a) tar-? tályi közepén a bádogcsőből képezett (b) tartó van elrendezve, melynek fölső végén a csalétek elhelyezésére szolgáló (c) bádogtányér (2. ábra) van megerősítve. Az (a) tartály köpenyének belső fölületén több (d) kengyel van elrendezve, melyek mindegyikre egy, az (a) tartály feneke felé megbillenhető (f) lemez van szerelve. Ezen (f) lemezek, melyek majdnem a (c) tányérig nyúlnak, az ez utóbbi ós az (a) tartály pereme közötti részt teljesen elfödik és alsó