18167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dextrin, glikóz és alkohol előállítására fából és hasonló anyagokból, mint pl. szalmából, farostból, fűrészporból elektromos áram alkalmazása mellett

_ Megjelent 1900. évi május lió 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18167. szám IV/b. OSZTÁLY­Eljárás dextrin, glikóz és alkohol előállítására fából és hasonló anyagból, mint például szalmából, farostból, fűrészporból, elektromos áram alkalmazása mellett. MAGNIEB PÁL VEGYÉSZ OBGE/M JUVISYBEN ÉS BBANGIEB PÉTEB ÁBMIN GYÁBOS ESTBÉÉBEN. Pótszabadalom a 17117 sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1899 augusztus hó 29-ike. A 17117. számú törzsszabadalomban igényeltük az elektromos áram alkalmazá­sát dextrin és más terjedésre nem képes szénhydrátoknak átalakítására olyan termé­kekké. melyek a rendes eljárás útján al­kohol előállítására alkalmasak. Fölemlítettük ott nevezetesen azt, hogy az esetben, ha fa, fanetnű anyagok stb. kezelésénél nem glikózt. hanem alkoholt akarunk előállítani, elegendő, ha azon a tömegen, melyet savval kezeltünk, autok­lavban hevítettünk és neutralizáltunk, elek­tromos áramot vezetünk keresztül, hogy.a testek legnagyobb mennyisége erjedésre képessé váljék; ezután a tömeghez kevés fehérje-anyagokat tartalmazó levet keverünk, miáltal a legjobb hozamot érjük el. A kísérletek, melyeket végeztünk, lehe­tővé teszik, hogy találmányunk lényegét, valamint annak alkalmazását részletesebben meghatározzuk. Másrészt kísérleteink azt is megmutatják, hogy az eljárás nem követeli a törzsszaba­dalmunkban jelzett pontos föltételeket, ha­nem, hogy a gyakorlatban a kivitelnek szá­mos módosulata lehetséges — más szóval, hogy alkalmazása jelentékenyen általáno­sítható. Miután az egész eljárás törzsszabadal­munkban le van írva, fölösleges volna azt itt ismételni, mivel ezen pótszabadalom­nak egyrészről az a czélja, hogy az elek­tromosság alkalmazását az eljárásnál jobban meghatározzuk vagyis inkább, hogy álta­lánosítsuk első igényeinket. Áramot előállíthatunk, ha a folyadékba egy fémpárt, például zinket és rezet már­tunk, mely neutrális folyadékban is elegendő elektromos áramot fejleszt, föltéve, hogy a folyadék hőmérséklete 100°-nál magasabb; vagy pedig ugyanazon czélra valamely külső elektromos áramot (elemeket, dyna­mót stb.) használunk, mely utóbbi mód azzal az előnnyel jár, hogy magasabb, 120—140° hőmérséklet alkalmazása elke­rülhető és mégis ugyanazon eredményt érjük el. Az eddigiek szerint csakis a czellulóza­anyagok (faneműek, szalma stb.) átváltoz­tatásáról volt szó. Magától értetődik, hogy a nyomás alatti elektrolízis, mely a fönt leírt eljárás főlényegét képezi, alkalmazható bármely erjedésre nem képes anyagnál, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom