18166. lajstromszámú szabadalom • Mótoros veloczipéd

Megjelent 1900. évi május lió 25-én. MAGY. % J KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18166. szám. XX/c. OSZTÁLY. Mótoros veloczipéd. LAURIN & KLEMENT CZÉG JUNGBUNZLAUBAN A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó 2-ika. A szóban levő találmány tárgyát teher vagy személy szállítására szolgáló (két­vagy háromkerekű) mótoros veloczipéd ké­pezi, melynek az eddig szokásos mótoros veloczipédekkel szemben számos előnye van. Az eddig ismert mótoros veloczipédeknek az a legnagyobb hátrányuk, hogy a szoká­sos négyszögletes parallelogramm-keretek al­kalmazásánál a motort rendszerint a mellső kerék fölött kellett alkalmazni, mi a kor­mányzást a mótor nagy súlya miatt tete­mesen megnehezíti és a mótoros jármű vezetőjétől nagy ügyességet kíván meg. Ha a mótor a hátsó keréken vagy a pedálok fölött volt szerelve, a mótor könnyen el­szennyeződött és különösen az első esetben a fölülés is nehézségekbe ütközött. Azon­kívül a leírt kiviteli módozatok egyikénél sem sikerült a terhet egyenletesen elosz­tani. a mótor szabályozására minden eset­ben bonyolódott emelőmechanismusok váltak szükségessé, továbbá a mótor üzembe hoza­talánál vagy szabályozásánál a kormány­rudat fél kézzel kellett tartani, mi nagy gyakorlottságot tételezett föl. A mi mótoros veloczipédünknél ezek a hátrányok föl nem léphetnek, a súlyelosztás rendkívül egyen­letes, a mótor az elszennyeződés ellen védve van és minden oldalról erélyesen húttetik. A járművet használó egyén kényelmesen ülhet, a mótor hősugárzása pedig kellemet­lenné nem válik. A robbanás okozta lökések minimálisak. A mótor megindítására és szabályozására egyetlen a kormányrúdon megerősített emelő szolgál, melynek működtetése czéljából a kerékpárosnak a kormányrudat fél kézzel eleresztenie nem kell. A csatolt rajzlapon a találmány tárgyát képező szerkezet látható, nevezetesen az 1. ábra egy kerékpár általános elrende­zési rajza, • a 2. ábra a mótor metszete, a 3. ábra annak oldalnézete, a 4—6. ábra a mótor szabályozására szol gáló emeltyűszerkezetet és a 7—9. ábra részleteket ábrázol. Mint az az 1. ábrából kitűnik, a szóban levő keret a szokásos kerékpárkeretektől annyi­ban tér el, hogy ötszögalakú. A régi négy­szögalakú keret egyik oldalát, mely a kerék­pár mellső villáját a forgattyúcsapággyal köti össze, az adott esetben két oldal helyet­tesíti, melyek közül az egyik (1) oldalt a mellső kerékkel konczentrikus szegmentum, a másik, közel vízszintes (2) oldalt pedig a hátsó alsó villa megnyújtása képezi. Eme be­rendezés következtében a keret ötszögletüvé

Next

/
Oldalképek
Tartalom