18089. lajstromszámú szabadalom • Kendertörő gép

Megjelent 1900. évi május lió 16-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18089. szám. XIV/a. OSZTÁLY. ? ' " ' Kendertörő gép. DE COÜRCY EDE JÓZSEF ÉS CRAWFORD RÓBERT MAGÁNZÓK BELFASTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó 5-ike. Jelen találmány tárgyát oly kendertörő gép képezi, melynél a szárak törése és a forgácsok eltávolítása folytonos üzemben és a rostok megsérülése nélkül történik. A kí­méletes kezelés által lágy és selyemfényű rostokat nyerünk. A gép több hornyos törő hengerpárból áll, melyek előnyösen megfe­lelő állványban két vízszintes síkban vannak elrendezve. Az alsó hajtott hengerek föl­váltva a bal és jobb oldalon kúpkerekek­kel vannak ellátva és a keret mindkét ol­dalán elrendezett, megfelelő kúpkerekek­kel ellátott, tengelyek által hajtatnak. Ez utóbbi két hossztengelynek sajátságos osz­czilláló forgó mozgás kölcsönöztetik, a mennyiben azon lengés, mely által a ken­derszárak a kibocsátó hely felé menesztet­nek, mindig nagyobb, mint az ellenkező irányú haladást eszközlő visszalengés. Ez által elérjük, hogy a kenderszárak a hornyos törőhengerek között ide- és oda­menesztetnek és áthuzatnak. Egy vízszin­tes kereten eltolódó szállító lemez folyto­nos módon szállítja a kendert a gépbe. A jelen találmány tárgyát képező gép a mellékelt rajzokban egy foganatosítási alak jában van bemutatva. Az 1. ábra a gép oldalnézete. A 2. ábra a gép egy részletének oldal­nézete. ; A 3. ábra a gép fölűlnézete. A 4. ábra a hornyos törőhengereknek a hornyok közti emelkedését nagyobb lépték­ben tünteti föl. A mint a rajzokból látható, az (A) ke­retben (1. ábra) egymás mellett elrende­zett (B) hengerpárok alsó hajtott hengerei helyükből ki nem mozdíthatóan vannak ágyazva, míg a fölső nyomóhengerek a magassági irányban eltolhatók és a(C) csa­varok segélyével szabályozható nyomással az alsó hengerekhez nyomhatók. Az alsó hengereknek fölváltva jobb és bal végén elrendezett (D) kúpkerekek (3. ábra) az (F és Fl) hossztengelyeken ülő (E) kúpkerekekkel kapcsolódnak. A két hossztengely a (H és Hl) kúpkerékáttétel segélyével a (H2) haránttengellyel van ösz­szekötve, mely utóbbi egy-egy végén a (J illetve Jl) zárókerekeket (1. ábra) és a tengelyen lazán ülő (K illetve Kl) kap­csoló emeltyűket hordja. A lengő (K) emeltyű szabad vége az (L) vezényrúd se­gélyével az (M) forgattyúval van össze­kötve (2. és 3. ábrák), míg a második (Kl) emeltyű az (Ll) vezényrúd segélyével az

Next

/
Oldalképek
Tartalom