18082. lajstromszámú szabadalom • Levegő kompresszor

•h Megjelent 1900. évi május lió 15-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jHg| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18082. szám. XXI/o OSZTÁLY Levegőkompresszor. STUMPF JÁNOS TANÁR BEBLIN-GHABLOTTENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 12-ike. Számos kísérlet tárgyát képezték már oly kompresszor-szerkezetek, melyek a levegő-és gőzhenger egyesítésének elvén nyugsza­nak. Az ilyen kompresszorok azonban soha­sem terjedtek el, mert nem sikerült azon előnyöket, melyeket ez a rendszer nyújt, szerkezetileg helyesen kihasználni és ezen fejlődésre képes rendszert czéltudatosan ki­képezni. Ha a gőznyomást és a levegőnyomást egyenlőnek vesszük, akkor a kipuffogó kom­presszornál a gőz- és levegőhengert egyenlő nagyságban készíthetjük. így van ez pl. bányakompresszoroknál, melyeknél a sza­badba való kipuffogást föltételezve, a gőz-és szélhenger egyenlőnek vétetik. A kom­presszornál 9 atmoszféra abszolút levegő­sűrítést és '20° kezdeti hőmérsékletet föl­véve, továbbá 9 atmoszféra abszolút gőzfe­szűltséget föltételezve, a gőz hőmérséklete 175° és a komprimált levegő hőmérséklete 280°. Ebből 105°-nyi hőmérséklet-különbség adódik ki a komprimált levegő javára. Itt nincs számításba véve az a túlhevítés, mely a beszívott levegőnek a fölhevített szelep­szekrényben és a fölhevített kompresszor­hengerben való fölmelegedéséből ered. Nincs továbbá hozzászámítva az a túlhevítés, mely a levegőnek a szelep szűk csatornáin stb. való áthajtása folytán áll be. Mérések azt mutatták, hogy a hőmérséklet rendesen 30—40°-kal magasabb, mint a hogyan az elméleti számításnak megfelelne. Ennélfogva a fentebbi föltételek mellett kb. 140° nyi hőmérséklet-különbséggel volna dolgunk. Ez a körülmény már most előnnyel kihasznál­ható a kombinált henger azon végének föl­hevítésére, melyben a gőz dolgozik. Ezen czél elérésére többféleképen járha­tunk el. A mellékelt rajz példaképen két módszert tűntet föl. Az 1. ábra szerint az (a) henger (c) kö­pennyel van körülvéve, melybe a fölheví­tett levegőt pl. alul bevezetjük és fölül el­vezetjük. úgy hogy az erősen fölhevített levegő mindig az egész hengert körülveszi. Ez által a gőzhengernek igen erélyes fűté­sét érjük el és a levegő kompressziómele­gét igen jól kihasználjuk a henger-konden­zácziónak részben való megakadályozására. A komprimált levegő itt azt a szolgálatot végzi, melyhez máskülönben kazángőzt hasz­nálnak. A 2. és 3. ábrák jelen találmánynak egy másik kiviteli alakját tűntetik föl. A helyett, hogy a komprimált levegő kompressziómelegét a gőzhengernek körül-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom