18052. lajstromszámú szabadalom • Füstgáz vezetőcsővel fölszerelt égető- és szárítókemencze

Megjelent 1900. évi május hó 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18052. szám. XVll/c. OSZTÁLY. Füstgázvezetőcsövel fölszerelt égető és szárító keraencze. WEYERSJÓZSEF FERENCZ HENRIK GYÁROS UDENHOUTBAN (HOLLANDIA). Pótszabadalom a 15749. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1899 junius hó 21-ike. A jelen pótszabadalom tárgyát egy égető és szárító kemencze képezi, a melynél egy a kamarasorok között elrendezett szárító csatornát egész hosszában, fölül és alul olyan terek határolják, melyek a fűtő-, illetőleg füstgázokat az égető kamrákból elvezetni vannak hivatva. A szárító tér fölött lévő tér a füstgázok összegyűjtésére szolgál és a szárító csatornától boltozat által van elválasztva. A szárító csatorna alatt lévő tér a szárító tér egész hosszában és szélességében sima falú, hullámos vagy bordás csövekkel van ellátva, melyek bakokon vannak ágyazva, vagy pedig e tér tetejére föl vannak függesztve. Ezen csövek a füstnek az égető kamrákból való elvezetésére szolgálnak és azokat a készen kiégetett kamrákból elvonuló forró levegő járja körül. E csövek alkalmazásának czélja igen nagy fűtőfölület létrehozása, a mennyiben ugyanis a szabadon függő, vagy szabadon tartott csövek az alul képződő, kevéssé meleg levegőnek kedvező alkalmat nyújtanak a folhevülésre. A füstgázokban foglalt meleg tehát az anyagok szárítására a legraczionálisabb módon hasznossá tétetik, miután épen a csatorna fenekén czirkuláló meleg lesz átadva, a mely tehát ilykép a szárító térben a szárítandó anyagon keresztül fölfelé haladni igyekszik. A találmánybeli égető és szárító kemencze egyik kiviteli alakja a mellékelt rajzban van bemutatva, ós pedig: 1. ábra annak hosszmetszete, 2. ábra keresztmetszete, 3. ábra a 2. ábra (x—y) vonala mentén vett vízszintes metszete. Az égető és szárító kemencze, az eddig használt elrendezésekhez hasonlóan, a két sorban elrendezett (a) égető kamrákból áll, a melyek között a (b) szárító csatorna van elhelyezve. A (b) szárító csatornát fölső részén egy (n) tér határolja, mely úgynevezett füstgyűjtőül szolgál, míg a szárító csatorna alatt lévő (1) tér a füstnek, vagy egyéb gázoknak elvezetésére szolgáló (d) csöveket foglalja magában. A szárító tér fölött lévő (n) tért a szárító tértől az (f) boltozat választja el. Ezen (n) tér azonkívül csatornák útján közvetlen összeköttetésben áll a szárító tér feneke alatt elrendezett csövekkel, úgy hogy az (n) térben összegyűlő füstgázok (p) csatornákon keresztül a (d) csövekbe vezettetnek. A szárító tér feneke tulajdonképen csak a tartók által hordott és az anyagkocsik számára szolgáló (g) vágány-