18039. lajstromszámú szabadalom • Javítások folytonosan működő metallurgikus rotácziós gépeken
Megjelent 1900. évi május hó 11-én. MAGY. KIR SZABADALMI |lg|3 HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18039. szám. IX/e. OSZTÁLY. Javítások folytonosan működő metallografikus rotácziós gépeken. BOUVET GASTON ELIE MÉRNÖK ÉS FIX ALBERT EDE NYOMDÁSZ PÁRISBAN. Pótszabadalom a 11975. sz. szabadalomhoz Bejelentésének napja 1899 Október hó 27-ike. A találmány tárgyát a 11975 sz. magyar szabadalomban védett metallografikus rotácziós gépeken eszközölt javítások képezik, melyek rövid leírása a következő: A három egyenlő átmérőjű (A Al A2) henger fogaskoszorúi oly módon fogódzanak egymásba, hogy a három henger egyenlő kerületi sebességgel forogjon. Az (Al és A2j hengerek a nyomtató hengerek, melyek kerületükön a nyomtatandó rajz fölvételére szolgáló (Zl Z2) fémlemezekkel (zinkfoliával) vannak bevonva, az (A) henger a nyomó henger, melynek teljesen sírna föliiletéu a nyomtatással ellátandó (X) papír vagy szövetcsík fut. Legyen például a három (A Al A2) henger kerülete 2-40 m. akkor (lásd az 1. ábrát) (nl—zl—ml = ml—m--m2 = m2—z2— o 2-4 0 1 OA n2 ——— — 1-20 m. u Tehát az (Al) henger fölváltva az (X) szövetcsíknak 1"20 m. hosszú részét látja el nyomtatással és ugyanekkorra részét hagyja nyomtatás nélkül, a nyomtatás nélkül hagyott részt az (A2) henger látja el nyomtatással, úgy hogy folytonos, megszakítás nélküli rajz keletkezzék a szövetcsíkon. Igen természetes, hogy a szóban lévő találmány lényege akkor is ugyanaz marad, mikor egy közös nyomóhenger helyett két (al és a2) hengert alkalmazunk, mint az a 2. ábrán látható. A gép működési módja ebben az esetben is változatlan marad, föltéve, hogy az (ml m m2) hosszúság a (zl) vagy (z2) lemez hosszával, tehát az (Al) vagy (A2) henger kerületének felével egyenlő. Ekkor csak az szükséges, hogy az (al és a2) hengereket a kellő távolságban alkalmazzuk és hogy azok egyenlő vagy különböző átmérőjét oly módon válasszuk meg, hogy (ml— m m2) = 1'20 m. legyen. Továbbá figyelembe veendő, hogy ez az 120 m. hosszúság az anyag külső fölületén mérendő és hogy ha az (ml m—m2) távolság vékony anyag esetében pontosan 120 m, vastagabb anyag esetében 120 m.-nél jóval nagyobb. Eme hátrány elkerülésére tetszőleges berendezés alkalmazható, mely az (ml—m— m2 = zl = z2) hosszúságnak megfelelő szabályozását engedi meg. Erre a czélra szolgálnak például a következő berendezések: 1. A nyomtatással ellátandó szövetet egy vagy több, a tengelyére lazán fölhúzott vagy fölékelt hengerfölöttlehet vezetni,mely hengerek csapjai a gépállványba forgathatóan vannak ágyazva. A forgáscsapok a tengelyeiken
