16580. lajstromszámú szabadalom • Paszományrojt készítő gép
Megjelent 18!>9. évi deczember lió 28-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16580. szám. XIV/O. OSZTÁLY. Paszományrojt-készítő gép. PLOMER JÓZSEF MŰVEZETŐ ÉS LANGER REZSŐ KERESKEDŐ WE1PERTBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 5-ike. Jelen találmány tárgya egy paszományrojt-készítő gép, mely az eddig kézierővel végzett rojtsodrásra szolgál. A mellékelt rajz 1. és 3. ábrája ezen gép oldalnézetét és metszetét, 2. ábrája előlnézetét, 4. és 5. ábrája a sodrókészűléket mutatja azon helyzetben, mikor a fonálvezető jobbfelé halad, 4a. ábra a csíptetőt, 6. ábra a rojtfonalnak a sodrókészűlékkel való bevezetését mutatja azon helyzetben, mikor a fonálvezető balra megy, 7. ábra a sodrókészűléket sodrás közben 8. ábra a kész paszományrojt egy mintáját mutatja. A gép szerkezete és működése a következő: A hosszú szalagalakú rojtok készítésére szolgáló gép, úgy van szerkesztve, hogy egy-egy csoport (a) horgolótű (2. és 3. ábra) egy (b) fonal vezető vei együtt sodorja a (c) fonalat és így egymás mellett annyi rojt állítható elő, a mennyi fonalvezető működik. Minden (c c) rojtfonal (4. ábra) előállítása után a (d) rúd (b) fonalvezetővel a fonal egész hosszában jobbra megy, de mielőtt ezen ut végére ér, az (e e) csiptetőkészűléket (4. 4a. ábra) kinyitja, annak esiptetőpofái közé hatol s a fonalat azok közé behúzza mire a csíptető bezárul (5. ábra). Ha a (b) fonalvezető visszamegy t. i. bal felé (6. ábrán a 2. nyil irányában) a (c) fonalat visszaviszi a kiindulási ponthoz. A (b) fonalvezető, mint ez a 4. és 6. ábrán látható, mozgathatóan van berendezve, hogy a csíptetőt a visszamenetel alkalmával kí ne nyissa. Mihelyt a fonalvezető kiindulási pontjára visszatért (6. ábra) az (e e) csiptetőkészűlék forgattatik addig, míg a (c c) fonalak tökéletesen összesodródnak (7. ábra), a sodrás folytán a fonalak megrövidülvén, a csiptetőpofák közül kijönnek. Az így megsodrott fonalaknak az (s t) csavarulatokba befűzendő keresztfonalakkal való összefoglalása az (a) tűk által ismert mód szerint történik. Az (e e) csíptetőt többféleképen lehet forgatni; pl. az 1.. 2., 4. ábrán látható (f) főtengely és (g, h, i, k, n, n) fogaskerekek közvetítésével; a kerekek közül (2) keréknek csak félkerülete van fogazva, mivel az (e e) csiptetőnek csak bizonyos időszakonkint lehet forognia. A kerékáttételt úgy kell megválasztani, hogy a fonál elég jól meg legyen sodorva. Ugyanannyi (e e) csíptetőt kell alkalmazni, a hány (b) fonalvezetőt használunk; a csiptetőket a közös (o) tengely forgatja.
