16215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fagyálló műkő előállítására

Megjelent 1899. évi november hó 3-án. MAGY. Jfi@ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16215. szám. Xlí'f, OSZTÁLY. Eljárás fagyálló műkó' előállítására. H. A M E L U N G & G° C Z É G S Z T.- P É T E B V Á R 0 T T. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 19-ike. -leien találmány olyan műkő előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, mely más eddig ismert hasonló műkövekkel szemben azzal az előnnyel bír, hogy fagyálló. Az összes eddig ismert műkövek ugyanis daczára annak, hogy egyéb tulajdonságaik tekintetében a természetes kövekhez kiválóan hasonlatosak, azzal a hátránnyal bírnak, hogy ha fölváltva nedvességnek és fagynak voltak kitéve, széthullanak. Jelen eljárás a Sorell-féle czementből indul ki, mely lényegileg abban áll, hogy a magnezitből égetés által előállított magnéziumoxydot klórmagnéziumoldat behatásának vetik alá. Ezen eljárástól azonban eltér abban, hogy kovasavas magnézia képződésére törekszik, mit amorf kovasav alkalmazása által érünk el. A találmány lényege tehát abban van, hogy a Sorell-féle czement amorfkovasavra hat, mi mellett még az is szükséges, hogy a kő izzadását, valamint annak likacsosságát víziiveg- vagy alkálioldattal való utólagos kezelés által megszüntessük. Az eljárás kivitelénél akképen járunk el. hogy magnéziumoxydot amorf kovasavval infuzóriaföld alakjában bensőleg összekeverünk és azután ehhez a keverékhez 25—30° B. chlór-magnéziumöldatot adunk. Ez az oldat első sorban a oxydra hat akképen, hogy magnéziumhydrát és bázikus chlórmagnézium képződik. A magnéziumhydrát pedig a kovasavval kovasavas magnéziummá egyesül. Ha alakkövek előállításáról van szó, előzetesen természetesen a czementtel elegyítjük a szükséges közömbös anyagokat, mint föld, homok, fűrészpor stb. és a köveket vagy más tárgyakat a kellő alakba hozzuk. Néhány hét multával a kötés be van fejezve, mire azután a kész köveket vízüvegfiirdőbe rakjuk. Ez a víziivegoldat megbontja a kövekben lévő bázikus chlórmagnéziumot és kovasavas magnéziumot, továbbá ehlórnátriumot képez. A vízüvegoldatot előnyösen melegen alkalmazzuk. Ily módon az összes a kőben lévő magnéziavegyületek kovasavas magnéziává alakíttatnak át, a mennyiben az első stádiumban a magnéziumhydrat és az infuzóriaföld, a második stádiumban pedig a bázikus chlórmagnézium és a vízüveg képezik a kovasavas magnéziát. Ugy is eljárhatunk, hogy a megkeményedett tárgyakat először alkalihydrátfürdőbe tesszük és ennek segítségével a bázikus chlórmagnéziumot magnéziumhydráttá alakítjuk át. Az így újonan képződött mag-