13904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, metalloidok és ötvözetek előállítására és ezeknek vagy más testeknek hevítésére vagy olvasztására

Megjelent 1 -SÍM), évi február lió 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 13904. szám. XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás fémek, metalloidok és ötvözetek előállítására és ezeknek vagy más testeknek hevítésére vagy olvasztására. MAEMECKE GYULA KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 julius hó 25-ike. A jelen találmány tárgyát tevő eljárás különféle kiviteli és alkalmazási alakjaiban az alumínium, magnézium vagy ezek kar­bidjai égési melegének fölhasználásában áll, midőn ezek kötött oxygénnel, kénnel vagy halogénnel reakczióba lépnek. Ha alumí­niumot, magnéziumot vagy karbidot később leírandó módon oxydokkal. szulfidekkel,ha­logénidekkel vagy sókkal reakczióba hozunk, akkor az alumínium, magnézium vagy kar­bid az oxygénnel, a kénnel, a halogénnel vagy a sók savgyökének alkatrészeivel megfelelő aluminiumvegyiiletekké egyesül, mikor is tetemes melegmennyiség szabadul föl. A reakcziónál egyidejűleg szabaddá vá­lik az a test. mely előbb az oxygénnel stb. volt egyesülve és a körülményekhez képest fémregulus vagy más efféle alakjában le­válik. Ez a reakczió technikailag két irány­ban a következőképen értékesíthető. A lé­tesített hőfokemelkedést vagy a tömegbe ágyazott fém vagy más tárgyak hevítésére használhatjuk, vagy pedig magában a tö­megben az alumínium által leválasztott fé­mek, metalloidok vagy ötvözetek hevítésére és megolvasztására is szolgálhat. A következőkben néhány példán meg­magyarázzuk a különböző alkalmazási mó­dokat : Így pl. alumínium- és manganoxyd keve­réke, alkalmas módon reakczióba hozva, két rétegből álló ömlesztéket ad, melyek közül az alsó réteg megolvadt, tiszta fém man­gánból, míg a fölső olvadt aluminiumoxyd­ból. azaz mesterséges korundból áll. Ezen reakcziónál pl. azt a melegfölösle­get, mely a megolvadt salakban jelen van, az által használhatjuk föl, hogy a salakot a folyós fémről lecsapoljuk vagy leöntjük és a melegítendő tárgyakra folyasztjuk. Ha az alumíniumból és magánoxydból álló por­alakú keverékhez még fémeket adunk, ak­kor a reakcziónál föllépő fölös meleget arra használjuk, hogy ezen fémet megol­vasszuk és a leváló mangánnal ötvözzük. Ilyen módon pl. a legnagyobb könnyűséggel meghatározott százalékra kiszámított mangán­rézötvözet előállítható. Ugyanezen eredményt az által is elérhetjük, ha nemcsak egy, hanem egyidejűleg több oxyd redukáltatik. így pl. alumínium, mangánoxyd és rézoxyd keverék a reakcziónál közvetlenül magán­rézötvözetet ad. Ha ezen reakczióknál az oxydokat az illető leválasztandó fémek szulüdjeivel, ha­logénvegyületeivel vagy sóival helyettesít­jük. akkor eltekintve az előállított hőfok­különbségektől, ugyanazt az eredményt

Next

/
Oldalképek
Tartalom