13686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkalichloridok elektrolisisére higany katód alkalmazása mellett
Megjelent ISDD. évi február hó 13-án. MAGY. A KIR. SZABADALMI ||||| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 1368t>. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás alkalichloridok elektrolízisére higany katód alkalmazása mellett. S 0 LVAY & Cn : C Z É G B R Ü S S Z E L B E N. A szabadalom bejelentésének napja 1898 augusztus hó 25-ike. Azon okok között, melyek megakadályozzák. hogy elektrolízisnél a theoretikus kihozatalt, illetve hatásfokot elérjük, a legfontosabb az, hogy a már megbontott termékek részben újra egyesülnek. Mind az, mely ezen újraegyesülés ellen működik, javítja a hatásfokot. Ha pl. az alkálichloridokat (chlórnátrium, chlórkálium) vetjük alá az elektrolízisnek, akkor az anódon szabaddá váló és az elektrolitekben föloldódott chlór a katódon fölszabadult alkálifémmel (nátrium, kálium) újra egyesül. A ehlórnak az alkálichloridokban való oldhatósága nem jelentéktelen és csak ha az oldat chlórral már telítődött, kezdődik a chlórgáz fejlődése. Az elektrolitek, daczára a chlóralkáli folytonos visszaképződésének, chlórral állandóan telítve maradnak. A hatásfoknak az oldott chlór állandó jelenléte folytán való kisebbedését elkerülhetjük, ha az anódnál lévő folyadékot diafragma segélyével elválasztjuk a katódnál lévő folyadéktól; tudvalevő azonban, hogy ezen diafragmák az áram áthaladással szemben ellentállást fejtenek ki. míg másrészt a készülék gyakorlatilag igen komplikálttá válik. Nekünk sikerült ezen nehézségeket sokkal egyszerűbb módon elhárítani, nevezetesen egy folyós diafragma segélyével. Az elektrolizátorban lévő folyadék nem egynemű egész tömegében, hanem az jól megkülönböztethető két rétegből van összetéve : az alsó, azaz a higannyal érintkező részben sóval telített, illetve majdnem telített, tehát a sűrűség maximumával bíró réteg képződik ; ezen van mindig a másik, sóban sokkal szegényebb, ennélfogva megfelelően kevésbbé sűrű réteg. Ez utóbbiban vannak az anódok. A chlóralkáliáknak higanykatód segélyével való elektrolízisénél már most ezen két különböző sűrűségű réteg könnyen föntartható, mert ez eljárás szerint a higanyon gáz nem fejlődik. Az alsó sűrű réteg előidézi a diafragma jotékony hatását, annak hátrányai nélkül. Miután az a higannyal állandóan érintkezésben marad és nem keveredik az anódot körülvevő, chlórral telített folyadékkal, ennélfogva chlórtól mentes marad: az alkálichloridnak a katódon való visszafejlődése ennélfogva ki van zárva és az áram teljes hatásképessége elérhető. A mondottakból következik, hogy a két folyadékréteg határvonalának az anód és katód között pl. felényi távolságban kell lennie. Az elektrolitikus munka következté-
