13678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemes fémeknek, különösen aranynak és ezüstnek termelésére

Megjelent 1899. évi február hó 13-án. MAGY. ggft KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 1B678. szám. XII/cl. OSZTÁLY. Eljárás nemes fémeknek, különösen aranynak és ezüstnek termelésére. SOCIÉTÉ ANONYME POUR LE TRAITEMENT CHIMIQUE DES MINEBAIS EN HONGBIE CZÉG BRÜSSZELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 agusztus hó 22 ike. A jelen találmány tárgya eljárás, mely­nek segélyével az érczeikből már ismert módon vegyi úton kivont nemes fémeket, különösen az aranyat és ezüstöt ezen ol­datból konezentráltnn kiesapjuk, mire az ezen csapadékban foglalt nemes fémeket kioldjuk. Találmányunk értelmében a nemes fé­meket egy erre a czélra még nem használt vegyszerrel csapjuk ki azon oldatból, melyet nyerünk, ha az érczeket kénezés vagy ké­nező pörkölés után alkalikus és kéntartalmú fémsó-oldatokban oldjuk. A kicsapásra nátriumszulfátot alkalma­zunk, mely nemcsak, hogy a fémsókat tö­kéletesen kicsapja, de melynek meg van az a nagy előnye is, hogy az a megelőző műveleteknél nyert oldatokban nagy meny­nyiség'ben jelenlévő nátriumszulfidból a hely­színén, mint melléktermék csaknem költség nélkül állitható elő. A nátriumszulfát-oldatot különböző sűrű­ségben alkalmazhatjuk; legjobban azonban, ha közönséges hőmérséknél telített vízol­datot, tehát krbl. 12"/o-os vagy 1112 faj­súlyú oldatot használunk. Ezen nátriumszulfát-oldattal pl. az arany­nak és ezüstnek szulfidoldatából ezeket ki­csapjuk és az így előállított csapadékban telített, meleg vagy hideg konyhasó-oldat jelenlétében chloridokká alakítjuk. A chló­rozás foganatosításánál czélszerű oly módon eljárni, hogy a chlórt fölös mennyiségben alkalmazott konyhasóoldatnak részbeni el­bontásából fejlesztjük, a mikor is a konyha­só-oldatnak el nem bontott része az arany chlórozásával egyidejűjeg képződött eziist­chloridot rögtön ennek képződése után föl­oldja, a mi a chlórozási folyamatot rend­kívül előnyösen segíti elő. Ezen előny fontossága különösen akkor ítélhető meg kellőképen, ha megfontoljuk, hogy csaknem minden aranyércz tartalmaz ezüstöt és hogy az eddigi chlórozási el­járások épen azért nem adtak ezideig ki­elégítő eredményt, mert az oldható arany­chlorid mellett mindig az oldhatlan ezüst­chlorid is képződött. Ezen oldhatlan ezüstchlorid az arany­részecskéket beburkolta, úgy, hogy szabad chlórral már nem érintkezhettek és így old­hatlanok maradtak. Telített, különösen pedig konyhasó-oldat alkalmazásánál az ezüstchlorid teljesen föl­oldódik és az ezüsttel keverődött arany

Next

/
Oldalképek
Tartalom