13670. lajstromszámú szabadalom • Logarszámoló készülék körbeosztással

Megjelent 181)9. évi február lió 11-én. MAGY. f KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18G70. szám. VII/c. OSZTÁLY. Logarszámoló készülék kör-beosztással. HIRSCHSOHN JAKAB GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 3-ika. Az eddig ismert logarléczek annyiban tökéletlenek, a mennyiben az eredményt csak abszolút számokban adják meg. anél­kül, hogy a számok helyi értékét is meg­mutatnák. Ezen hiányon segítendő, én a logaritmusi beosztást nem úgy mint eddig egyenes léczekre. hanem két korong ke­rületére viszem rá, olyképen. hogy ezen korongok egyike forgatható, mi mellett ezen korong forgását tetszés szerinti szerkezet segélyével megszámláljuk. A logaritmusi beosztás úgy van választva, hogy az (I) kezdeti pont összeesik az (X) ponttal, mely esetben az egyik korong minden egész for­gásának 10-zel való sokszorozás felel meg, minélfogva a fordulatok száma az eredmény első számának helyi értékét mutatja. Készülékem egyik kiviteli alakját a rajz ábrázolja, a melyen az 1. ábra fölülnézet, a 2. ábra oldalnézet, a 3. ábra az 1. ábra metszete (C—D) vo­nalon át, a 4. ábra metszet az 1. ábra (A—B) vo­nalán át, az 5. ábra részletrajz. A mozdulatlan (b) korong és a körülötte forgatható (a) körgyűrű mindegyike ugyan­azon (I. II... IX) logaritmusi beosztással van ellátva; ezen főbeosztás ismét albeosztá­sokra van osztva, a mi a rajzon nincs föl­tüntetve. Az (a) körgyűrű külső kerületén elrendezett kis (z) fog mindig akkor ka­paszkodik a (e) fogaskerékbe, ha az (a) körgyűrű beosztásának (1) pontja elhalad a fix (b) korong fi) pontja előtt, ekkor a (c) fogaskerék is egy foggal és a rajta levő osztályzat egy számmal tovább halad, mi mellett megjegyzendő, hogy <1 (c) fogaske­réken annyi (0, 1 ... 9) beosztás van. a mennyi a rajta levő fogak száma. Ha ezen készüléket használni akarjuk, akkor a számokat úgy mint a közönséges számoló készüléknél, tekintet nélkül helyi értékükre, a sokszorozásnál jobbra, az osz­tásnál balra egymásután eltoljuk ; az ered­mény abszolút számait a rögzített (b) ko­rongon olvassuk le, míg az első szám helyi értékének logaritmusát a (c) fogaskerék mutatója mutatja, föltéve, hogy a művelet kezdetén 0-ra volt beállítva. Ebből követ­kezik, hogy ha az egyes faktorok, illetve osztók első helyen álló számai helyi érté­keinek logaritmusait algebrailag összeadjuk és ezen összeget hozzáadjuk azon számhoz, melyet (c) fogaskerék mutatója mutat, ak­kor megkapjuk, hogy az eredmény első száma az egyesektől számítva, hányadik

Next

/
Oldalképek
Tartalom