13667. lajstromszámú szabadalom • Újítás acetylén-fejlesztőkön

Megjelent 1899. évi február hó 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 136(>7. szám, II/b. OSZTÁLY. Újítás acetylénfejlesztőkön. GIJSTAFSSON KÁROLY GUSZTÁV MÉRNÖK STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 augusztus hó 25-ike Oly acetylénfejlesztőknél. melyeknél a karbid be nem födött folyadékrétegen át esik a generátorba, a karbidot oly ezélból. hogy a gázfejlődés csak akkor kezdődjék, midőn a karbid azon pontig siilyed, a melyből a gázfejlődésnek ki kell indulnia, elegendő vastagságú folyadékrétegen kell átbocsátanunk, mely mint pl. az olaj a vizén úszik, a karbiddal gázt nem fejleszt, és a mely karbidnak vízzel való érintkezése után a gázfejlesztést nem késlelteti. Minthogy azonban a keletkező gázbuborékok fölszállásukkor a vizet erősen fölkavarják, csakhamar olajvízemulzió keletkezik, mely már nem fogja megakadályozni az újólag adagolt karbidból a korai gázfejlődést, minek következtében a gáz behatol azon térbe is, melyben a készüléket fölállítottuk. Jelen találmány czélja oly készülékek alkotása. melyek ezen hátrányt elkerülik. A mellékelt rajzlapon a jelen találmány tárgyát képező acetylénfejlesztőnek fejlesztő kamrája függélyes metszetben van bemutatva. (a) a víz- és olajtartály és (b) a karbidnak adagolására szolgáló csatorna, melyből a karbid a lejtős (d) síkon végig az (e) olajréteggel födött (f) vízbe esik. A gázfejlesztőkamrában egy kéményalakú edény vagy a (g) cső van elrendezve, melynek alsó vége a víz szine alá ér, míg fölső vége az olajrétegen kissé túlnyúlik. Ezen cső fenekében a (h) nyílás van elrendezve, melyen át a (d) lejtőn lecsúszó karbid a csőbe esik. A (g) csőben az (i) választófal által még a (k) csatorna is van kiképezve, melynek fölső vége az olajréteg föliiletével körülbelül egy síkban fekszik, míg alsó vége a vízbe torkol. Ezen csatornát természetesen egyfelül a (g) csőbe torkoló külön cső is pótolhatja. A karbid adagolásakor a (g) cső fenekéig csúszik, a hol a gázfejlődés azonnal megkezdődik. mihelyt a víz a karbidra tapadó olajon áthatolt, a mikor is a fölszálló gázbuborékok a vizet a (g) csőben fölkavarják. Ha ilyenkor a (g) csőben a vizén olaj úszik, az kénytelen lesz a vízáram irányát követni, mely az (i) falon át a (k) csatornán végigáramlik, a mikor is az olaj a fölül lévő olajréteggel egyesül, míg a víz a (h) nyíláson át újból a (g) csőbe áramlik. A víznek ilyen módon létrejövő körforgása folytán a (g) cső mindig tiszta vízzel és tiszta olajjal lesz megtöltve, a (h) nyíláson át gázbuborékok nem jutnak majd a szabadba. A gázfejlődésnél tehát az olajból és a vízből emulzió nem jön létre.