13628. lajstromszámú szabadalom • Diafragma gyanánt ható kétsarkú elektróda

Megjelent 1 <S99. évi február Ló 9-én. MAGY. g|& KIR. SZABADALMI g8

|| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 13628. szám. vil/i. OSZTÁLY. Diafragma gyanánt ható kétsarkú elektróda. LANGGUTH EBICH BÁNYABEFEBENDABIUS ÉS MŰEGYETEMI TANÁRSEGÉD AACHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 julius hó 29-ike Az alkálielektrolyzisben czélszerű diafragtnának hiánya napról-napra érezhetőbbé válik. Ezen sürgős szükségletet a jelen találmány az által elégíti ki, hogy diafragmának egy úgynevezett kétsarkú elektródát alkalmaz, mely folyadék és gázáthatlan, az elektrolyt és a képződő termékek által meg nem támadható és az áthaladó áram elle nében ellenállást nem fejt ki. A diafragma vasból, nikkelből, rézből vagy más alkalmas fémből készült hálózatból vagy rácsból áli, melynek közei az alkálielektrolyt természete szerint megválasztott amalgammal, nevezetesen réz, ólom, ezüst vagy más alkalmas fém amalgamjával teljesen kitöltetnek. Az amalgamot, melynek fölös le nem kötött higanyt kell tartalmaznia, melegen, vaj szerű állapotban helyezzük a hálózatra, melynek nyílásait az teljesen betölti. Kihűléskor az egész tömeg szilárd egésszé dermed meg és tömör lemezeket alkot, melyeknek támaszát a. befoglalt háló vagy rács képezi. Ezen lemezeket keretekbe foglaljuk és fürdőkbe helyezzük, hol az anóda- és a kathódaterek közt áthatlan válaszfalat képeznek. Ezen kétsarkú elektróda hatása a különböző elektrolytok szerint különböző. így pl. a káliumchlorid elektrolyzisénél a következő, a mellékelt rajzlap két ábráján szemlélhetővé tett hatást fejti ki: A kétsarkú (c) elektróda a fürdő (a) anódaterét és (k) kathódaterét egymástól elválasztja. Az anódatér káliumchloriddal, a kathodatér híg kálilúggal van megtöltve. Az elektrolyzisnél az anódatérben a(KCl) elbomlik. A (Cl) az anódán gyűlik össze és alkalmas módon értékesíttetik. A (K) a kétsarkú elektródához vándorol és a szabad higanynyal káliumamalgainmá egyesül. A kathódatérben a (KOH) bomlik el. A (K) a kathódához vándorol és másodlagos vízelbontás mellett ismét (KOH)-t alkot. Az (OH)-on a kétsarkú elektródához vándorol: minthogy pedig a káliumrézamalgam káliumja irányában viseltetik a legnagyobb rokonsággal, a kétsarkú elektródának a kathódatérben levő falán (KOH) képződik, mi által a higany regeneráltatik és kálium fölvételére újból alkalmassá válik. A kétsarkú elektróda tehát merőleges higanyfalként hat. Az elbomlott káliumchlorid káliumja rajta keresztül az anódatérből a kathódatérbe vándorol, a diafragma azonban