13574. lajstromszámú szabadalom • Taposóemeltyűs hajtómű kerékpárok számára

Megjelent 1899. évi február lió 3-án. MAGY. gg| Km. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 13574. szám. XX/c. OSZTÁLY. Taposósmeltyűs hajtómű kerékpárok számára. IIKBFURTH MATTHÉE PÁL GYÁROS CHEMNITZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 augusztus hó 1 je. Jelen találmány tárgyát egy taposóemel­tyű hajtómű képezi kerékpárok számára mely az által, hogy két taposóemeltyű egy­mástól független forgattyúkat forgat és hogy ezen utóbbiak hozzájuk képest exczent­rikusan elrendezett, de egyenlő gyorsa­sággal forgó hajtókerekekre gyakorolnak hatást a menetsebesség fokozását ille­tőleg az emelkedések könnyű legyőzését teszi lehetővé. Ezen hatás még az által fo­koztatik, hogy a kötrudak középhelyzetük­ben nem függélyesek a taposó-emeltyűkre. hanem az emeltyűk forgáspontjának irányá­ban erős lejtéssel bírnak. Ezen elrendezés következtében a kerékpározó által a* pe­dálra gyakorolt (P) erő két komponensre bomlik, melyek közül a kötrudak irányába eső komponens mindig nagyobb, mint a (P) erő. Mellékelt rajzon az 1. ábra ezen új hajtóművel fölszerelt ke­rékpár oldalnézete; 2. ábra azon erők vonalas rajza, melyek a kerékpár tova mozgatásánál szerepet ját­szatlak ; 3. ábra egy a hajtómű egy közelebbről leírandó részletének oldalnézete és 4. ábra függélyes metszet ezen részleten keresztül. Az 1. és 2. ábrákban (a al) a végeiken egy rövid, fölfelé hajlított karral ellátott taposóemeltyűk, melyek (A)-nál a hátsó keréktengely közelében vannak forgatha­tóan ágyazva; (p pl) a pedálokat jelölik. Az (a al) emeltyűk szabad (C) végein a (b blj kötrudak vannak csuklósan megerő­sítve, melyeknek segélyével a taposófor­gattyúk föl- és lemozgásakor a (c cl) for­gattyúk (1. és 3. ábrák) állandó forgásban tartatnak. Ezen forgattyúk a 3. ábrán lát­ható vagy más módon vannak a kerékpár­keretbe ágyazva és egymástól függetlenek. Mindkét forgattyú a (h hl) tagoknál fogva van a (d -dl) kerekekkel vagy kerékkoszo­rúkkal az erőátvitelt lehetővé tevő módon összekapcsolva, mely kerekek szilárd (H) korongokon vannak a (c cl) forgattyúk forgástengelyéhez képest exczentrikusan ágyazva. A (d dl) kereket vagy kerékko­szorukat az egymással szilárdan összekap­csolt (e el) fogoskerek kényszerítik arra, hogy mindig ugyanazon sebességgel forog­janak. A (c cl) forgattyúk forgása alkal­mával a (d dl) kerekekkel közölt mozgás további átvitele a föltüntetett kiviteli alak­nál az (f és g) lánczkerekek segélyével tör­ténik a kerékpár hátsó kerekére. Ezen (f) kerék a 4. ábrában jelölt módon van egy ten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom