13317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olvasztott chrom és ennek ötvözetei előállítására

Megjelent 1 8Í)Í). évi január hó 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18317. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás olvasztott chrom és ennek ötvözetei előállítására. CHEMISCHE THERMO-INDUSTRIE G. M. B. H. GZÉG BERLIN­ESSENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 julius hó 15-ike. Olvasztott fémchrom előállítása eddig kizárólag elektromos úton sikerült és ezen eljárás szerint is tökéletlenül annyiban, a mennyiben az elektromos lángívben előállí­tott chrom sohasem vegyileg tiszta, hanem mindig kisebb vagy nagyobb mennyiségű szenet tartalmaz. Kémiailag tiszta szénmen­tes chrom előállítása a kohászatnak rég kitűzött, de eddig el nem ért föladata. Ezen találmány tárgya már most oly kémiai eljárás olvasztott chrom előállítására, mely a chromot teljesen tiszta állapotban ós tökéletesen megolvasztott regulus alak­ban termeli. Ezen eljárással a chromot oxygén- vagy kénvegyületeiből állítjuk elő, a mennyiben ezeket finoman eloszolt állapotban szintén finoman eloszolt, illetve aprított alumínium­mal, melyhez aprított magnéziumot is adha­tunk. hevítjük. Bizonyos hőfoknál az alu­mínium a chrom vegyül etekkel reakczióba lép és míg ez a reakczió ezután melegnek további hozzávezetése nélkül folyik le, caerebomlás megy végbe, oly képen, hogy a chrom kiválik és az alumínium az előbb a chromhoz kötött komponenssel egyesül. A reakczió chromoxyd alkalmazása esetén a következő egyenlet értelmében megy végbe: Cr2 Os + 2A1 = Ala Oj -f 2Cr. Ezen endothermikusan végbemenő reak­cziónál fejlesztett melegmennyiség oly tete­mes, hogy nemcsak, hogy a chromfémet teljesen homogén olvasztott állapotban és igen tömören kapjuk meg, hanem a reak­czió folytán keletkezett timföld hasonlóké­pen megolvadt folyékony alakba megy át, úgy hogy azon edény tartalma, melyben a reakczió végbement, kihűlés után két réteg­ből áll, az alsó a megolvadt chromregulus és a fölső a megolvadt timföldsalak. Ha az alumínium és a chromvegyület közötti arányt úgy szabjuk meg, hogy a chromvegyület az alumíniummal szemben a theoretikus mennyiségen túl bizonyos fölös­legben van, akkor az ily módon előállított chromfém teljesen aluminiummentes. Az ezen czélra szükséges fölösleg csak nagyon csekély. Minthogy a chromhoz hasonlóan más fémekre is hat az alumínium, ily mó­don a chromnak ötvözeteit is más fémekkel igen tiszta és szénmentes állapotban állít­hatjuk elő az által, hogy a chromvegyiilet­ből és alumíniumból álló keverékhez alu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom