13157. lajstromszámú szabadalom • Csigavonalak előállítására szolgáló mechanizmus és ennek alkalmazása csigafúró, maró és más hasonló gépekre

Megjelent 18í)8. évi deczember lió 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18157. szám. xvi/d. OSZTÁLY. Csigavonalak előállítására szolgáló mechanizmus és ennek alkalmazása csigafúró-, maró és más hasonló gépekre. HIRSCH ÉS FRANK CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésénrk napja 1897 julius hó 20-ika. Jelen találmány tárgya új módszer, tetszésszerinti állandó vagy haladó emelkedésű csigavonalak előállítására vezetőorsók és váltókerekek alkalmazása nélkül. A mellékelt rajzok a mechanizmus sematikus elrendezését, valamint annak csigafúrók előállítására szolgáló gépeken való alkalmazását ábrázolják és pedig: 1. ábrában sematikusan van bemutatva a forgó mozgásnak egyenes irányú mozgásra való levezetése. 2. ábrában sematikusan van bemutatva az egyenes irányú mozgásnak a forgó mozgásra való levezetése. 3 — 10 ábrákban a mechanizmus csigafúró marógépre való alkalmazása van bemutatva és pedig: 3—4. ábrában a marók állása alámarásnál homlokmarókkal; 5. ábra hosszmetszet; 6. ábra előlnézet és részben metszet ; 7. ábra hátulnézet; 8. ábra a marók állása alámarásnál kúpos hengermarókkal; 9. ábra keresztmetszet-részlet; 10. ábra alaprajz. A mechanizmus leírása (1. és 2. ábra). Az a szán (1. ábra) a nyíl irányában mozog a b ágyon, mely alkalommal a d horonyemeltyűt a c menesztő szög által az e pont körül ívében eltolja, mely eltolás f vezetéken egy beosztás által beállítható. A b ágyban vezetett g fogazott rúd ez által egyenes irányú mozgást nyer, miután ez a h szög által a d horonyemeltyűvel csuklósan van összekötve. Az i kerék ez alatt egy ívet gördül le, melynek hossza az a szán és g fogazott rúd relatív útjaival egyenlő; ezen forgás a k l kúpkerekek közvetítésével az m orsóra vitetik át. A 2. ábrában az n tengely forgásának átvitele az i fogasrúdhajtókerékre o p kerekek által van bemutatva. A legördült ívdarabnak egyenlőnek kell lennie az a szán és g fogasrúd relatív hosszával, miután a d emeltyű összeköttetése egyrészt a g fogasrúddal, másrészt az a szánnal ugyanaz, mint az 1. ábrában. Az e pont beállításának képlete a következő q = 5 melyben s = a csigavonal emelkedése ; í = ac menesztő szög-közép és h csapszögközép nyoma közötti legrövidebb távolság; 2 r = az i kerek osztási kör átmérője és a keresett q = az e pontnak a c menesztőszög-középtőli legrövidebb távolságát jelenti. Ha az e pont nem áll szilárdan, hanem