13151. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus szelep

Megjelent 1898. évi deczember hó 14-én. MAGY. ggf KI1V SZABADALMI MM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18151. szám. 11/d. OSZTÁLY. Hydraulikus szelep. D" WORMS RUDOLF, RHODES SÁNDOR HULME MÉRNÖKÖK ÉS LAASCH GUSZTÁV KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 junius hó 8-ika. Ismeretes, liogy gázvezetékek automatikus nyitására és zárására, főleg pedig gázlámpáknál hydraulikus zárókészülékeket szoktak a vezetékbe iktatni, melyeket maga a gáznyomás nyit, illetve zár, még pedig akkor, ha a gáznyomás egy bizonyos határon túl lép. Az összes eddig erre aczélra szerkesztett készülékeknek közös hátrányuk az, hogy a gáznyomás mechanikus zárótagok, mint úszók, bukóharangok stb. működtetésére szolgál. Ennek következtében a készülékek annyira megbízhatatlanokká lesznek hogy a gyakorlatban tökéletesen hasznavehetetlenek. A találmány szerint a jelzett hátrányon akként segítünk, hogy a gáznyomást nem valamely mechanikus tag működtetésére, hanem a zárófolyadéknak a két közlekedő edény által képezett- gázvezetékből való kiszorítására használjuk. Ha ugyanis a gáznyomás egy bizonyos nagyságot elért, a két közlekedő edényből a folyadék az előbbiekhez csatlakozó harmadik edénybe nyomatik, miáltal a vezeték szabaddá lesz. A csatolt rajzon az 1. ábra a találmány szerint szerkesztett szelep függélyes metszete, a 2. ábra a háromszögletes a nyílás részletrajza, a 3. és 4. ábra a szelep más két kiviteli módozata. A találmány szerint szerkesztett készülék, melyet röviden szelepnek fogunk nevezni, három térből áll, melyek egy zárófolyadékot tartalmaznak és egymással különböző magasságban lévő nyílásokon közlekednek. Ezek a közlekedő edények az 1. ábra szerint a következő módon vannak elrendezve : A lámpaoszlophoz csatlakozó E gázcsövet a hengeres B edény veszi körül, mely fölül S-nél kiöblösödik. Ez az edény az alkalmas zárófolyadék, pl. olaj fölvételére szolgál, a folyadékba pedig a különböző hoszszúságú g c p A és i h q harangok merülnek. Ezeket a harangokat a gázcsövön a külső harangot körülvevő R gyűrű rögzíti, mely a G tál D fedélgyűrűjén fekszik. Az így képezett három o m n tér különböző magasságban közlekedik egymással, még pedig az m és n tér a belső, rövidebb harang a nyílásán és az m és n tér az r tér közvetítésével az o térrel. A gáz vezetésére a két m és n tér szolgál, melyekben a legalacsonyabb vízoszlop van. Világos, hogy a növekvő gáznyomás az m és n terekben lévő folyadékoszlopokat, bár kezdetben a folyadékszint mind a három térben egyenlő volt, lenyomja, mindad-