13114. lajstromszámú szabadalom • Kettős objektiv, fotografikus czélokra

Megjelent 1898. évi deczember hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18114. szám, IX/f. OSZTÁLY. Kettős objektív fotografikus czélokra. GOERZ KÁROLY PÁL GYÁRTULAJDONOS FRIEDENAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 junius hó 11-ike. Az anastigmatikus kép-korrektura ismere­tes módon a három lencsés rendszerben a gömbi eltérés kiküszöbölésével egyidejűleg történik az által, hogy a rendszer két egy­másra következő lencse összetevőjének két­két sferikus választó fölülete közül az egyik fénygyűjtő, a másik fényszóróként szerepel. A föltevésből kiindulva, hogy egy ilyen objektívnek működése két egymásra követ­kező lencse-összetevő törésmutatói differen­cziájának nagyságától függ, további javítá­sokra vezetett, különösen a kép élességé­nek növelésére az által, hogy ezen választó fölület nem különböző törésű üvegeket egy­mástól, hanem üveget levegőtől választ el. A töréstmutatók különbsége ezen esetben 6—10-szeres; ezen körülmény két, levegő által szétválasztott egyes lencse rendszerére vezetett. Jelen bejelentés tárgyát tehát egy lehe­tőleg egyszerű szerkezetű objektív képezi, melynél összetételének egyszerűsége daczára sikerült valamennyi, az általa vetett képnek élességét befolyásoló hibát kiküszöbölni: a gömbi eltéróst, chromatikus eltérést, astig­matismust, a kép domborúságot, kónát, di­storcziót, sikerült továbbá az átlagos képinten­ziót az úgynevezett középhibák csökkentése által növelni, az eddigelé a hasonló czélokra korrigált három alkalmazott astigmatikus lencsés rendszerrel szemben. A két lencsés rendszer egy kis törésű bikonkáv L1 lencséből és egy nagy törés mutatójú L2 bikonvex lencséből, mint az 1. ábrából látható. A jelen rendszer a kö­vetkező alapon végzett számításoknak ered­ménye. A sferikus eltérésnek elhárítására és axiális sugarak konstans sinus viszonyá­nak előállítására a föltételi egyenletek föl­állítása után, az első negatív lencse gyújtó távola számára más és más értékek adódtak, a két lencsének egymástól való távolát az egyenletekbe behelyettesítették s a kapott negyedfokú egyenletek megoldás útján adó­dott ki a második lencse gyújtópont távola, úgyszintén a lencséknek a hibák kiküszöbö­léséhez szükséges alakjaik. Aztán valamennyi objektiv alak egy szélső sugár trigonometriai átszámítása által és pedig czélszerűen megválasztott üveg-vas­tagságok tekintetbe vételével, megvizsgálta­tott, miközben bebizonyult, hogy az erede­tileg elhanyagolt üvegvastagságok bevitele a két föltétel pontos betöltésétől csak cse­kély eltéréseket eredményezett. Az így kapott lencsekombinácziók mind­egyike képdomborúságra és astigmatizmusra megvizsgáltatott, a mennyiben mindenek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom