Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SZÉKELY GYÖRGY

SZÉKELY GYÖRGY Csapy Kristófnak lovával elszenvedett balesetét követő évben ormosdi és kevendi Székely Györgyöt találjuk Kallón a kapitányságban. Ez a család már Hunyadi János korában főrend volt, a kallói kapitány nagyapja, Székely Lukács pedig Kapronca kapitányaként ismeretes. Nagy Iván Székely Györgyöt nem ismeri, csak jegyzetben adja meg a „Genealógia authentica" után a nevét. Családja rangjára utal irodalomtörténeti vonatkozású házassága is, 1591-ben vette feleségül az akkor 17 éves Perényi Zsófiát, Perényi István ugocsai főispán lányát, aki nem más, mint Balassi Bálint „Sófiája". Ahogy a költő leírja, két évvel azelőtt csodálkozott rá az anyja, Dobó Anna temetésén a feketébe öltözött gyermekleányra. Feleségül is szerette volna venni, csak a lányt nem adták hozzá. Egyik oka volt, hogy Lengyelországba bujdosott. 1594-ben ecsedi Báthory István hadában harcolt Hatvan alatt Balassy Ferenccel, Pető Gergellyel.

47 1 5 94 őszén a tatárok nagy pusztítások közepette Ecsed és Kalló alatt vonultak Mezőtúrra. Csekély veszteséggel vészelte át ezt a vihart Kalló és a kállóiak. A vármegyei iratok csak 1595-ben említik úgy is, mint Kalló kapitányát, s úgy is, mint aki Bogdányi Istvántól különböző Kalló körüli birtokokat elfoglalt.

48 A felhozott vádhoz azonban semmi köze se lehetett, az ügy háttere is mindjárt világos lesz, ha tudjuk, hogy vicekapitányát Bogdányi Györgynek hívták. Székely György rövidesen meghalt, szinte úgy tűnik, hogy csak meghalni jött ide. Zsófia azután Forgách János, majd harmadik házasságában Kollonich Szigfrid egri főkapitány felesége lett. Székely Mihály, a szatmári vár főkapitánya, Székely Györgynek az öccse. Mihály vajda idejében Ungnád Dáviddal, Pezzen Bertalannal, mint császári biztosak igyekeztek eleget tenni hálátlan és viszontagságos megbízatásuknak. Egyéb adatok híján nem tudjuk, kinek a nevéhez kössük a következő évek panaszait, amelyekben az országgyűlés akkor csak innen ismert, szokatlan sorozatban foglalkozik a kallói katonák ellen felhozott vádakkal. Ezekből kiderül, hogy a vár keletkezési körülményeiből adódó születési hibák állandósították az ellátási gondokat. Ha valami változás ezekben az években történt, legfeljebb az, hogy az országgyűlés fáradt ki a hiábavaló törvények hozatalában. Rudolf 1596. évi dekrétuma, 40. cikkely

49 1. §. ,yAz ország karai és rendéi is O császári felségét arra kérik, hogy méltóztassék ezeknek a Szatmár és Szabolcs vármegyebelieknek az esedezését amiatt, hogy őket a kallói őrség számára erőszakkal és fegyverrel gabonaőrlésre kényszerítik, a katonák a szegény jobbágyok rétjeit és kertjeit lelegeltetik, fa szállítására Eckhardt, 1944. 58. SZSZBML, IV. A. 1. Prot. 8. Fol. 42.; Elenchus nom. 1. Fol. f 89. CJH, 1526-1608. 798-799.