Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

ban Debrecenben szerez ügyvédi képesítést, ott kezdi el gyakorlatát is. A forradalmi események hírére jelentkezik katonának, a Jellacic elleni har­cokban mindjárt kitünteti magát, főhadnagyként folytatta szolgálatát; 1849-ben - immár századosként - Komáromban fejezi be a haza közvet­len védelmét. Akkor már családjának több tagja Szabolcsban telepedett le, őmaga Nyíregyházán vezeti ügyvédi irodáját és sokoldalúan vesz részt a város közéletében. Egy időben a városi iskolaszék elnöke. 1870-1874 között a Polgári Olvasó Egylet elnöke, később a Kaszinó-egylet választ­mányának tagja. A 80-as évek elején kezdeményezi az önkéntes tűzoltó­ság megszervezését - sikerrel. Polgármesterségének nehéz feladata a megyével folytatandó-folytatott tárgyalások okos vezetése, mivel 1876-ban az országgyűlés Szabolcs me­gyei székhelyét Nyíregyházára jelölte ki. Nem ment ez minden súrlódás, sértődés, színvonaltalan intrika nélkül: Krasznay azonban mindig megta­lálta a szükséges hangot a „szíves vendéglátás" elfogadtatásához, végre­hajtásához. A nemsokkal előbb elkészült új városházának északi felét vet­te birtokba a megyei apparátus, s mivel a városháza déli-keleti szárnyát már előbb az igazságügyiek szállták meg, így a polgármester íróasztalá­nak, irodájának nem jutott hely saját székházában. - Ugyanez a higgadt vezetési stílus szolgálta a város érdekét, békéjét, nem sokkal később az eszlári heccpernek országosan zaklatott időszakában. 1885 nyarán szélhűdés érte: a türelmes képviselő-testület, az ügyszere­tő vezető munkatársak, Bencs László első tanácsnok és Májerszky Béla főjegyző pontosan és kellően intézkednek a város érdekében a köztiszte­letben álló, beteg Krasznay helyett, és majd csak 1890-ban bekövetkezett halála után keresték hivatali utódját. Érdemes felidézni a Borovszky-féle monográfiában róla olvasható el­ismerést: „Hasznos szolgálatát a város közügyei körül elvitázhatatlanul jóakarattal és szelíd természetével nem csekély érdemeket szerzett az oly­kor elkeseredett és szenvedélyektől is lángoló polgárok viszálykodásai­nak lecsillapításában s a békés haladás megteremtésében."

Next

/
Oldalképek
Tartalom