Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

I. A régió mezőgazdasága 1945-ig - 2. A jobbágyfelszabadítás és következményei

leírás bőnek, jónak, gazdagnak jellemzi, a Felső-szabolcsi térségben a termékeny jelző gyakori. A szatmári rész Mátészalka környékén bő és jó jelzőket kapott, Fehérgyarmat környéke elég gazdag, bő, buja, kövér jelzők mellett Garbolc és Nagyhódos határát soványnak minősítik.

8 A főbb termel vények közül a Nyíregyháza környéki falvakban a dohány termelése a legjellemzőbb, de van búza, rozs, árpa, zab, burgonya, sőt Nyíregyháza határában mák is. Demecser, Kék, Nyírbogdány, Vasmegyer és Beszterec határában a káposzta nevezetes. Demecserben és környékén termeltek lent, kendert, kukoricát és dohányt. Nyírpazony, Nyírbogdány, Ibrány határában jelentősebb volt a kukorica, vagy másként tengeri termelés. Szabolcs határában jelezték a dinnyét. Felső-Szabolcsban a dohány, a káposzta, több helyen a burgonya volt a jellemző. A tengeri, Máriapócs, Nyírlugos és Penészlek határában volt említésre érdemes. Szatmárban Mátészalka közvetlen közelében jellemző volt a széna, különösen Győrtelken és Csengerújfaluban, Nagyecseden, Porcsalmán, Pátyodon. Sok helyen a széna, a rozs, néhány helyen a búza dominált. Fábiánházán és Opályiban kendert termeltek. A szatmári Erdő- és Tiszaháton több helyen termeltek tengerit, borsót, lencsét, mint Kisnaményban, Jánkmajtison, Csaholcon, és a búza is jól termett, ez Zsarolyán, Kisszekeres, Sonkád, Kölese határában volt bő és szép. Beregben mindenféle gabona, Barabásban bőven tengeri is megtermett. Gyümölcsféléből jelentős területe volt a szőlőnek Nyíregyháza határában, Gávavencsellőn, Tiszavasváriban. Egyéb gyümölcs termelése nem voltjellemző. Felső-Szabolcs szőlőseiben, pl. — Gyulaházán — gyenge bor termett. Nyírkarászon és Pap határában dézsmaszőlőskert volt. Egyéb gyümölcsös, főként alma Nyírbátorban, Encsencs, Kisléta, Nyírbéltek, Nyírlugos és Ofehértó határát díszítette némi szőlővel vegyesen. A Szatmár megyei részen Mátészalka környékén is inkább a szőlőskerteknek volt keletje. Jánkmajtis, Szamossályi, Kisar, Nagyar, Milota, Tiszakóród és Tunyogmatolcs határában az alma volt a kedves gyümölcs. A szilvások földje Milota, Tiszakóród, Szatmárcseke és Tunyogmatolcs volt. A diót ez a feldolgozás sehol sem említi. Az állattenyésztés adatai azt az érdekességet mutatják, hogy különösen az uradalmakban a nemesített juh- (birka-) tenyésztés volt gyakori. Nyíregyházán évente kétszer is nyírtak. Apagyon és Baktalórántházán az uraság, utóbbi helyen a gr. Dégenfeld gazdaságában nemesített juhtenyészet volt. Geszteréden, Leveleken, Biriben, Napkoron, Nyírtelken, Tiszaeszláron. Tiszavasváriban, Érpatakon, Kisvárdán a herceg Eszterházy uradalmában, Fényeslitkén, Pap községben báró Horváth és Erős uradalmaiban, Balkányban és Szakolyban mindenütt nemesített juhtenyészet folyt. A szatmári részeken a vállaji urasági birtokon volt válogatott elektrált birkanyáj, ez a környező uraságok birtokaira is ösztönző hatással bírt. Az Erdő- és Tiszaháton csak Jánkmajtison volt birka. A beregi részen csak Kisvarsányban. 8 Uo. 323.0.