Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Papp Klára: A Csákyak erdélyi ága a 18. században

Papp Klára A Csákyak erdélyi ága a 18. században" A Csáky család - amely a Bihar megyei Körösszeg várának

1 megszerzése után kapta előnevét - István tárnokmester gyermekei (Ferenc, István, László) között a 17. század közepén szakadt magyarországi és erdélyi (később leány-) ágra.

2 A család tagjai a reformáció során a kálvini hit követőivé váltak, ám a 16. század végén - Csáky Istvánné, Wesselényi Anna hatására - rekatolizáltak. A felvidéki birtokok közül Sárost és Szádvárt még Wesselényi Anna és férje szerezte meg, majd javaikat fiuk, ifjabb István tovább gyarapította. Csáky Istvánnak a Bethlen Gábor halála utáni „ közeledése " a fiatal özvegyhez, Brandenburgi Katalinhoz lehetetlenné tette a jól induló erdélyi politikai karrier további folytatását, ezért a királyi Magyarországon keresett - és talált is - katonai-politikai lehetőségeket, futott be komoly karriert. A lengyel kapcsolatok ápolásán munkálkodó főúr hamarosan kiheverte az erdélyi kudarcokat, Szendrő kapitánya, majd Szepes vár ura lett, aki a Thurzók birtokvagyonának jelentős részét (így pl. lőcsei házukat, a szepesi uradalmat is) megszerezte, s hamarosan az uralkodó tárnokmestere lett. Az erdélyi ág megalapítója a tárnokmester legfiatalabb gyermeke, Csáky László lett. A legkisebb fiú hamar renitensnek bizonyult, hiszen, ahogyan maga Csáky István írta róla: „ az lator erkölcsű .Csáky László, nemzetemnek árulója, atyai személyemnek gyalázója és igen megbúsítója el szőkék tőlem, és Rákóczy Györgyhöz köté magát s ezen gonosz nem fejedelemnek pátens leveleivel öcsémtül maradott váramat, Almást és ahhoz való minden jószágaimat elfoglalta és várómban és jószágomban lévő minden ordinantiaimat megrontotta, öreg ember szolgáimat kihánta tisztekbül és mindenekbül megfosztotta, vele együtt elszökött lator társai által"} A tárnokmesternek azért esett igen rosszul fia cselekedete, mert egyrészt II. Rákóczi Györgyöt kifejezetten ellenlábasának tartotta, másrészt, mert három részre osztotta ugyan erdélyi jószágait, de azokat egyik fiának sem adta át, csak a jövedelemből részeltette őket. Csáky István ténylegesen 1661. március 25-én osztotta három részre erdélyi birtokait. Megbízottjával, a Beiteken lakó Illyésfalvi Jánossal ekkor közölte, hogy középső fiát tette meg javai gondviselőjének, valamint arra utasította, hogy a birtokrészeket egyenlően különítse el: mindegyik fia egyformán kapjon belőle.

4 1662. november 26-án ifj. Csáky István és László megegyezett egymással, de még így is csak az erdélyi birtokok töredéke

5 jutott a mellőzött testvér kezére. Az alku szerint László * A tanulmány az OTKA TS 044710. számú pályázatának támogatásával készült. 1 ENGEL, 1977. 93., 125. A körösszegi és adorjáni uradalomról van szó. Zsigmond területi hatalomhoz is juttatta őket az ország keleti felén, amely már a legjelentősebb politikai hatalom jele volt. 2 István és Ferenc édesanyja Forgách Éva volt, László azonban 1641. március 2-án a második feleségtől, Perényi (Prényi) Máriától született. Anyja azonban nem sokkal élte túl születését: 1641. szeptember 3-án meghalt. 1643ban Csáky István harmadszor is megnősült, Erdélyi István özvegyét, Mindszenti Krisztinát vette feleségül. MÁLNÁSI, 1933. 26-27. 3 MOL, P 71. Fasc. 28. Birtokjogi iratok, 1401-1825, Nagyalmás vára és tartozékai (Erdély). No. 67. és 68. A szökésre 1658-ban került sor. 4 Uo. No. 72. A gondviselő tehát Csáky István lett. 5 CSÁKY, 1919. 731. A végrendelet említést tett azokról az erdélyi jószágokról is, amelyeket Szepes várának megszerzésekor zálogosítottak el, közülük Szurdokot Kemény Jánosnak, Búzát pedig Kemény Boldizsárnak adták oda. Szurdokot maga Csáky István zálogosította, míg Búzát öccsével, Csáky Lászlóval együtt adták oda.