Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Csiffáry Gergely: A Károlyiak szerepe 19–20. századi Parád fejlődésében

Csiffáry Gergely A Károlyiak szerepe a 19-20. századi Párád fejlődésében Az újkorban 1741-1841 között Párád, mint a debrő-parádi uradalom tartozéka a három Gras­salkovich Antal tulajdona volt. 1776-1824 között azonban az Orczy család, 1825-1839 közt pedig Kaán Henrik Sámuel és Szitányi Ullmann Móric, 1840-1847 közt gróf Károlyi György (1802-1877) bérli. Miután Grassalkovich (III.) Antal 1841-ben utód nélkül hal meg, az ura­dalmat nővére, Teréz, férjezett gróf Forgách Jánosné veszi át, aki 1847-ben eladja az akkori bérlőnek, Károlyi Györgynek. 1 Végső soron a Károlyi család Heves megyei birtokait Károlyi György alapozta meg, aki 1847-ben mintegy másfél millió forintért megvette a debrő-parádi uradalmat, amelyhez 1854­ig további birtoktesteket vásárolt. Halála előtt, 1876. január 13-án, királyi jóváhagyással a csa­ládi birtokból elsőszülöttségi hitbizományt alapított. Ezt 1877-től a fia, gróf Károlyi Gyula (1837-1890), Mihály gróf apja kezelte és gyarapította, kinek a halála után Mihály (1875-1955) lett az uradalom tulajdonosa, ill. haszonélvezője. A birtok nagyságát jól jellem­zi egy 1909-ből vett adat, amely szerint a hitbizományi uradalom Heves vármegye 20 telepü­lésének határában 37 732 holdat foglalt el. A család Nógrád, Békés és Szatmár megyei birto­kaival együtt 45 000 hold kiterjedésű birtokállomány tartozott a debrő-parádi hitbizomány­hoz. 2 Károlyi Mihály javait a magyar állam elkobozta, az 1915. évi XVIII. törvénycikk és az 1921. évi XLIII. törvény rendelkezésein nyugvó bírói ítélettel. A konfiskált birtok haszonél­vezete az államra szállott át. A birtok, amelyben a forradalmak, a román megszállás nagy pusztítást tett, 1929 közepéig zárgondnoki kezelés alatt állott, majd megosztották az állami tu­lajdonú erdőkincstár és a Nemzeti Közművelődési Alapítvány között, mely utóbbi a fürdőte­lep és a vadaskert tulajdonosa lett. 3 A Károlyiak kezében 1847-től 1921-ig volt Párád, s a birtokosok a község fejlődésére mint­egy háromnegyed évszázadig gyakoroltak hatást. 4 A birtokszerző Károlyi György tevékenységéről György gróf Pesten jogot végzett, majd hadnagyként szolgált a császári huszároknál. Itt ismer­kedett meg s kötött barátságot gróf Széchenyi Istvánnal, akivel a pozsonyi országgyűlésen 1825-ben együtt vetették meg a Magyar Tudományos Akadémia alapjait, amikor Károlyi is felajánlotta évi jövedelmének a felét az intézmény javára. 1828-1829-ben együtt utazták be Németországot, Franciaországot és Angliát. 5 A Károlyi családban Sándor utódai közül a 19. században György gróf lett a hozzá hasonló nagy birtokszerző. Már anyja is ritka előrelátással szerezte meg 1808-ban a nagyértékű fóti uradalmat. Ezzel a családot közelebb vitte az ország szívéhez, Pesthez és Budához. Károlyi 1 DERCSÉNYI - VOIT, 1978. 3. köt. 489. 2 CSIFFÁRY, 1999. 55. 3 VIGYÁZÓ, 1929. 5. 4 CSIFFÁRY, 1999. 67. 5 BALÁZS, 1993. 193-194.

Next

/
Oldalképek
Tartalom