Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1948–1953 között

Konczné Nagy Zsuzsanna SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE MEZŐGAZDASÁGA 1948-1953 KÖZÖTT

1 A magyar gazdaság életében az 1948-as év döntő változást hozott. A „fordulat évének" is nevezett esztendő a szocialista ipar és a szocialista mezőgazdaság kiépítésének kezdete volt. A Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága által 1948. április 22-én (Lenin születésnapján!) elfogadott szövetkezeti irányelvek meghatározták a szövetkezeti mozgalom magyarországi útját. Az irányelvek feketén-fehéren kimondták „A népi demokratikus Magyarországon a mezőgazdaság szocialista fejlődése a termelőszövetkezeteken keresztül vezet. "

2 Az irányelvek azt állították, hogy a szövetkezetek fejlődése elmarad az általános gazdasági fejlődés mögött, az elmaradás pótlására, a felzárkózásra a kommunisták a feltételeket érettnek találták. Ugyanakkor azonban azt is megfogalmazták, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom általános kiépítése még nem aktuális. Ez azonban a későbbiekben nem volt gátja az erőszakos, a falvak, járások és megyék között folyó versenyszerű kollektivizálásnak. Az április 22-i tézisek intézkedtek a szövetkezeteknek nyújtandó gazdasági és politikai segítségről olcsó hitelek, adókedvezmény, beszolgáltatási kedvezmény, garantált áras termelési szerződések és gépállomások rendszerének kiépítésével. A kommunisták a szövetkezeti mozgalom legfőbb akadályozóit a kulákságban vélték felfedezni, ezért kíméletlen gazdasági és egyéb adminisztratív rendszabályokat hoztak a megtörésükre. Az irányelvek a termelőszövetkezetek fejlesztését a háború után többnyire spontán módon alakult földműves-szövetkezetek átalakításával, általános falusi szövetkezetekké fejlesztésével kívánták megoldani. A spontán módon alakult földműves-szövetkezetek a „Hangya" szövetkezetek mintájára az értékesítésre, elosztásra szerveződtek. Ezeket kellett volna úgy átalakítani, hogy fő tevékenységük a termelés, illetve annak megszervezése legyen. Mindezeken túl a szövetkezeti irányelvek politikai szerepet is szántak az általános falusi szövetkezeteknek, mert úgy gondolták, hogy abban a különböző pártállású tagok részvételével megvalósulhat az egységes nemzeti függetlenségi front szelleme. A Tájékoztató Iroda 1948. júniusi határozata után azonban az osztályharc folyamatos élesedése, erősödése és az osztályidegen elemek elleni kíméletlen harc került napirendre. Ennek szellemében kezdődött meg a földműves-szövetkezetek 1 A tanulmány az Ungvári Egyetemre 1998-ban beadott doktori dolgozat egy fejezete. 2 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. Szerk. Rákosi Sándor és Szabó Bálint. Budapest, 1967. 569.