Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában
Patay András karrierje sem kötődik a középszintű közigazgatáshoz (bár esetében országos közéleti funkcióról sincs tudomásom). Budapesten született, iskoláit is a régiótól távol végezte, de Ugocsában és Ungban is vásárolt földet, valamint Ungban részese volt a megyei ellenállásnak is (bár korábban a helyi szabadelvű párt alelnöke 45 ), ezek után a Wekerle-kormány hatalomra kerülésével 1906-ban Bereg főispánja lett. Közigazgatási múltja tehát nem volt, kinevezése egyértelműen az új vezetés politikai döntésének volt köszönhető. Menesztésére 1913 őszén került sor, a fővárosi lapok szerint azért, mert Patay be kíván lépni az újjászerveződő Andrássy-pártba. 46 A találgatásokat a helyi lap viszont ekképp cáfolta: "...a beregi főispán kicserélésének a politikához semmi köze. " 47 Buttykay Ferenc életrajzában szintén nem fedezhető fel egyetlen olyan szál sem, mely őt a helyi közigazgatáshoz kötné, de Patayhoz hasonlóan az ő karrierje sem haladt tovább országos tisztségek felé, e kinevezés hivatali pályájának csúcspontja volt. Magatartása, életmódja, társadalmi és gazdasági tisztségei egyaránt a megyei élethez kötötték: "Buttykay Ferenc elsősorban gazda volt s ha életének legnagyobb sikerét keressük, ezen a téren találjuk meg azt. [...] A gazdálkodást 1913-ban cserélte fel a főispánsággal s a megyeházára magával hozta a régi vágású falusi magyar úr minden kedvességét és hagyományos vendégszeretetét. " 48 Kinevezése és lemondása Tisza István politikájával kapcsolódik öszsze. A második Tisza-kormány megalakulása után nem sokkal került a beregi főispáni székbe (viszonylag idősen), 1917-ben pedig, a kormány bukásakor ő is távozott posztjáról. Politikai elkötelezettségét soha nem titkolta, főispáni székfoglaló beszédében például így fogalmazott: "Tisza István gróf politikáját követem, hozzá töretlen hűséggel ragaszkodom... ". 49 1917-ben a megyei lap méltató szavaiból pedig már nem csak nézetei, hanem politikai magatartása is kirajzolódik: "Bereg vármegyében a megbukott kormány politikáját Buttykay Ferenc főispán képviselte, még pedig úgy, ahogy minden főispánnak kellene politizálnia, t.i. egyáltalában nem politizált. " 50 Végül br. Perényi Zsigmond is ebbe a csoportba sorolható. Az Ugocsában született Perényi, már 22 évesen (!) megyéjének országgyűlési képviselője lett 51 , s ezen tisztségét egészen 1882-ig, főispáni kinevezéséig megtartotta. A főispáni posztról való távozására hét év után, 1889-ben került sor. A leköszönő főispán látszólag pozitív szerepet játszott a helyi közéletben: "A hosszú pártviszály, bizalmatlanság és egyenetlenség tapintatos vezérlete alatt elnémult, a küzdő elemeknek egymás véleménye iránti toleranciája, a kölcsönös bizalom és a különböző véleményen levő elemeknek a megyei közérdekek támogatására irányzott egyöntetű működése váltotta fel az addigi viszályt és meddő küzdelmet. " 52 A Perényit búcsúztató vezércikk mellett azonban a Bereg egy másik írást is lehozott "Közigazgatásunk állapota " címmel, melyben többek között ez áll: "...megyénkben a közigazgatás kezelése körül nemcsak nagy mérvű hiányok vannak, hanem azok
