Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Gyarmathy Zsigmond: A közigazgatás megindulásának történetéhez Szatmár megyében (1944–1945)

GYARMATHY ZSIGMOND: A közigazgatás megindulásának történetéhez Szatmár megyében (1944—1945. ÉVI FŐISPÁNI IRATOK) 1944 szeptemberében a már felszabadított Románia felől érkező Vörös Hadsereg a német és még a velük együtt harcoló magyar katonai alakulatokkal vívott harc közben átlépték Magyarország határát. A Magyar Front fegyveres harcra szólította fel a magyar népet a német megszállók és hazai cinkosaik ellen. Horthy kormányzó és híveinek habozása, roszszul szervezett kísérlete, hogy a háborúból hazánk kilépjen, alkalmat adott arra, hogy német segítséggel hatalomra jussanak a magyarországi fasizmus legsötétebb figurái, Szálasi Ferenc és nyilas követői. A nyilas rémuralom azonban már nem terjedhetett ki az ország egész területére, mert ekkor már a Tiszántúlon győzelmesen nyomult előre a felszabadító szovjet hadsereg, és elkezdődhetett az új, demokratikus népi Magyarország kibontakoztatása. A katonai felszabadítás egyaránt jelentette a német fasizmus népünkre nehezedő totális elnyomásának és a magyar volt uralkodó osztályok kizsákmányolásának a megszüntetését is. A felszabadító erők elől nyugatra menekültek a volt kiváltságosok, a németbarát és a fasisztákkal szimpatizáló nagybirtokosok. Elmenekültek a németek kiszolgálásában és az úri elnyomás támogatásában exponált politikai és közigazgatási vezetők. A megyei, járási és községi hivatalokat leggyakrabban értékeitől megfosztva, a legfontosabb iratokat magukkal hurcolva hagyták hátra maguk után addigi vezetői, menekültek félve a nép haragjától. Szatmár megyéből már szeptemberben evakuált a főispán, az alispán és a többi vezető tisztviselő. Mielőtt tovább mennénk vessünk vissza néhány pillantást, mert csak úgy érthetjük meg Szatmár megye sajátos helyzetét: a közigazgatás megindulásának és a főispáni hivatal átmenetileg kettős állapotának mibenlétét. Az 1923. évi XXXV. tc. alapján szervezték meg Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített (k. e. e.) vármegyét Mátészalka megyei székhellyel. 1938—1944 között átmenetileg a vásárosnaményi járás Bereg megyéhez került. 1940 végén Mátészalka helyett Szatmárnémeti lett Szatmár megye székhelye a német külpolitika által kreált döntőbi-