Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Szentmártoni Szabó Géza: AZ AQUINCUMI VÍZIORGONA

Szentmártoni Szabó Géza AZ AQUINCUMI VÍZIORGONA Q. Aiacius Modestus és M. Maecius Probus consulságának esztendejében, a mi időszámításunk szerint 228-ban, véres esemény történt Rómában. Az ifjú császár, Alexander Severus (222-235) jelenlétében gyilkolták meg a praetorianusok saját parancsnokukat, Domitius Ulpianust, a római polgári jog legnagyobb tudósát, az államtanács elnökét. A birodalom fővárosában zajló eseményekre ez idő tájt a két Pannónia provinciában figyeltek leginkább, hiszen az itteni légiók meghatározó szerepet játszottak a császárok hadjárataiban. Ám nem a hadi események, hanem a békés építkezés jellemezte a higgadtan és erkölcsösen kormányzó Alexander Severus uralkodása idején e provinciák életét. A már korábban colonia rangra emelt Aquincum polgárvárosának mindennapjait sem forgatták fel a Rómából érkező rossz hírek. A város egyik vezető tisztviselője, Gaius Iulius Viatorinus, éppen ebben a 228. évben határozta el, hogy víziorgonát ajándékoz a posztókészítők kollégiumának, amelynek akkor ő volt az elöljárója. Korabeli szokás szerint, a hangszer oromzatára illesztett bronztáblára vésette az ajándékozás legfontosabb adatait. G(aius) Iul(ius) Viatorinus dec(urio) col(oniae) Aq(uinci) aedilicius praef(ectus) coll(egii) cent(onariorum) hydram coll(egio) s(upra) s(cripto) de suo d(onum) d(edit) Modesto et Probo co(n)s(ulibus). Azaz: Gaius Iulius Viatorinus, Aquincum colonia rangú város tanácsnoka, egykori aedilis (rendőrparancsnok), a posztósok társulatának elöljárója, saját költségén ajándékozta a hydrát a fent megnevezett társulatnak, Modestus és Probus konzulságának idején.