MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-17 / 349. szám

1905. deczember 16. 3 Budapesti színpadok. t uűapesi, deczember 18. A budapesti színházak jövő heti, két ünnepnapi (karácsonyi) műsora a következő l

esz: Magyar Királyi Operaház. Hétfőn: Nemo. Nemzeti Szinház. Hétfőn d. u.: Az arany ember. este Elnémult harangok. Kedden d u.: Vén leányok, este Zéta. Vígszínház. Hétfőn d. u.: Jericho falai, este: Dorrit kisasszony Kedden d. u.: Dornt kisasszony, este Jerichó falai Magyar Szinház. Hétfőn és kedden d.U.: A csöppség. (M Harmath Hedvig, mint vendég.) Hétfőn és kedden este Bohémszerelem. Királyszinház Hétfőn d. u : János vitéz. (Fedák Sárival

1, este: Gül-Baba Kedden d. u.: A bolygó görög (Fedák Sárival), este: Gül-Baba. Népszínház. Hétfőn d u. : Ingyenélök. (Blaha Lujza, mint vendég), este: Kültelki herczegnő. Kedden d. u.: A gyimesi vadvirág. (Blaha Lujza, mint vendég), este : Kültelki herczegnő. Z \ Magyar Királyi Operaház e heti nagy művészeti és zenei eseménye, Sains-Saens: Manón-jának kettős bemutatója, mely pénteken és szombaton este fog lefolyni az Operában. A nagyérdekü eseményről mai lapunk egy külön czikkében foglalkozunk — Csütörtökön is nagyérdekü estéje lesz az Operaház nak-. a Lakmé kerül előadásra, a czimszerepben Sándor Erzsivel, a kinek mult heti első bemutatkozása ugyanebben a szerepben egyenesen szenzácziós sikerű volt. Évek óta nem volt olyan érdeklődés, mint a minő a fenoméiinek ígérkező ifjú művésznő iránt fővárosszerte megnyilatkozik. * A fNemzeti Szinház-ban ma este van a Demutatója Gárdonyi Géza: Zéta{czimü történeti drámájának. A Gárdonyi-darab e héten még hétfőn, kedden és pénteken szerepel a műsoron. Csütörtökön Csiky Gergely síremléke javára A nagymama kerül szinre. Jövő vasárnap nem lesz előadás..— A Várszínház-ban szerdán az Ibolyafaló-1, csütörtökön az Erősek és gyöngék-et adják. A Vígszínház e heti változatos műsorán ismét a két legnagyobb sikerű műsordarab, a Jerichó falai és a Donit kisasszony szerepel. Kedden népies előadásul az Ocskay brigadéios-t adják. Jövő vasárnap két előadást tárt a szinház: délelőtt fél 11-kor gyermekelőadásul, rendkívül mérsékelt helyárakkal Komor Gyula látványos darabja, Kolumbus Kristóf, délután Donit kisasszony kerül szinre. # A Magyai Szinház-ban e héten is tovább folynak a gyönyörű zenéjü Bohémszerelem előadásai, melyek az egész heti műsort betöltik. Az operett vonzóereje állandóan nagy. — Csütörtökön, deczember 21-én délután 3 órakor mutatja be Prónay Antal dr. és Szent-Gály Gyula Az egri lány gyűrűje czimü énekes történelmi színjátékát, a melynek cselekménye az egri vár hősi védelme közben történik. A darab szereposztása a következő: Dobó István — Mátrai, Pető — Iványi, Bornemissza — Marossy Géza, Hegedűs — Szabó Lajos, Kispéter — Csige, Anna — Kornai Berta, Balázs — Talián Anna, Kristóf — Fátyol Klári, Sebestyén — B. Szabó, Kajdár — Giréth, Veli — Sólyom, Kamber — Erdei Sándor, Juszuf — Takács, Pityke — Ferenczy Károly, Hans — Újvári, Bülbiil — Szentgyörgyi Márta, Palóez - Sági. Jegy az ifjúsági előadásra tendkivül mérsékelt helyárak mellett, holnap, vasárnaptól fogva kapható a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. * A Királyszinház-ban egész héten, estéről estére Martos-Huszka nagy kiállitásos operettje, a Gül-Baba, tölti be a műsort, melynek sorozatos előadásai zsúfolt házak előtt folynak. — Jövő vasárnap délután a János vitéz kerül szinre Fedák Sárival a czimszerepben. • A Népszínház-ban most már harmadik hete Béldi-Fejér A kültelki herczegnő czimü zajos sikerű operettje tölti be az egész műsort, a mely már legközelebb első jubileumához ér. Az operett, melynek vonzóereje egyre növekvőben van, még hosszú heteken fogja magának a műsort lekötni. — Jövő vasárnap délután a Náni kerül szinre Blaha Lujzával. „Zéta." Beszélgetés Gárdonyi Gézával. — A Nemzeti Szinház mai bemutatójához. — Budapest, deczember 17. Esztendőnkint. egyszer, legfeljebb ketszer vetődik a fővárosba Gárdonyi Géza. Csak éppen azért jön, hogy lássa egy-egy uj darabjának a premierjét. Aztán, mindig egy ujabb sikerrel gazdagabban, visszatér lakóhelyére Egerbe. Csendes magányban, teljesen a munkájának él ott. A Zéta bemutatójára megint eljött Három héten belül immár másodszor, mert hiszen a Király Szinház-ban is csak nemrégen mutatták be a Fehér Anná ját. Tegnap, a Zéta főbróbája előtt, a New-Yorkkávéház nagy márványasztalánál találkoztam Gárdonyi Gézával. A premier-láznak semmi nyoma sem látszik rajta. Megszokta ezt; nem egyszer nézett már a mindenható, ezerfejü Cézár szemébe. Most is közömbösen pöfékel tajtékpipájából. A pipázás mondhatatlan élvezete. Azon a csodálatos világon kivül, mely az ő ragyogó fantáziájában született, talán csak a pipáit szereti még jobban. Azt mondják, van egy ritka, szép gyűjteménye belőlük. — Hát csak feljöttem megint pár napra, — mondta; — nem szívesen, mert otthon megszoktam már a csendet, a magányt és ez a nagyvárosi zaj, örökös lárma, kocsirobogás, villamos csengés és a városi emberek idegessege szokatlan egy kissé. De hát azt tartom, hogy nem elég, ha az ember megírja a müveit; illik, hogy jelen legyen a keresztelőnél is. Megkérdeztem, hogy miért ragaszkodott ahhoz, hogy a Zéta premiérjét éppen vasárnapi napon tartsák meg. — Megmondom az igaz okát. Ha vasárnapon van a bemutató előadás, az újságok hétfőn kis terjedelemben jelennek meg, vagy csak röviden, vagy pedig egyáltalán nem irnak a uarabról bírálatot. — ? ? ? — Ugy-e, csudálkozik rajta. Pedig nagyon egyszerű a dolog. Elsősorban a közönségre apellálok a darabommal. A Fehér Anna után nagyon igazságtalanul bánt velem a kritika. Nem érdemeltem meg azt a kritikát, melyet némely újság irt a darabomról. Nem tehetek róla, de én a Fehét Anná-1 tartom a legjobb darabomnak s azt hiszem, hogy nem is fogok ilyent irni többé. Az a kívánságom tehát, hogy a Zétá-1 a legilletékesebb fórum, a közönség, bírálja el. A Nemzeti Szinház művészeiről a legnagyobb dicséret hangján szólt. Különösen Pethes Imréről és Török Irmáról, akik a Zéta főszerepeit játsszák. — Tegnap láttam az első próbát és örömmel konstatáltam, hogy az előadás már teljesen kész, igazán művészi. Egy pár jelentéktelen észrevételem volt még ugyan, de a művészek szívesen követték az intenczióimat. Beszélt azután még a jövő terveiről is. Egy uj darabon dolgozik, a mely talán még ebben a szezónban, valószínűleg a Nemzeti Szinház-ban kerül majd bemutatóra. Ez is dráma és a magyar népéletből meriti tárgyát. A czime: A fekete nap és a női főszerepet egyenesen Jászai Mari egyéniségére szabta az illusztris szerző. Ma este szinrekerül hát a Zéta. A szerzőjének nincs más óhajtása, mint hogy akkora legyen a sikere, mint A láthatatlan ember czimü regényének, a melyből tudvalevőleg ez a darab készült. Ez az óhajtása pedig meg fog valósulni. Figaro. A kulisszák mögül. Budapest, deczember ;17. i. „Manón." — Az Operaház e heti újdonságáról. — Az idei szinházi szezón egyik legérdekesebb és legnevezetesebb művészi eseményének: Massenet Manón czimü dalmüve bemutatójának lesz tanuja a héten a Magyai Királyi Operaház közönsége. Mader Raoul igazgató a régi rezsimek egy mulasztását korrigálja — az igazi amüvészet minden barátjának örömere — azzal, hogy végre műsorra hozza ezt a világhírű dalmüvet, mely a külföldi nagy operaszinpadok repertoirjának immár két: évtizede állandó ékessége. Massenet, a ki a mai franczia komponistáknak nemcsak doyenje, de méltán leghíresebb képviselője is, ezt a „chef d'oeuvre"-jét 1884-ben irta meg. Az élete delén álló nagy zeneszerző (Massenet 1842-ben születelt) ezzel az operájával alapította meg világhírét. Ámbár a Manón előtt is voltak olyan nagy sikerei, melyek ismertté tették nevét. A mult század hetvenes éveinek elején Don César de Bazan-jávai volt nagy sikere a párisi OperaComique-ban, előbb már két oratoriuma: „A szűz" és „Mária Magdolna" került, meglepetést keltve, előadásra. 1877-ben Lahore királya, 1881-ben Herodiás czimü dalmüve hozott sikert számára, a Manón óriási sikere után pedig megalkotta Cid (1885), Werther (1885, első előadása Bécsben 1892-ben, Párisban 1895-ben), Esclarmonde(1889) czimü operáit. Ujabb müvei: A jós (1891), Le Portrait de Manón (1895), Thais (1895) és 1894-ből A navarrai lány, mely a budapesti közönségnek is egyik kedvencz operája. De valamennyi dalmüve közül a legnépszerűbb és a legértékesebb a Manón, a mely a héten kerül először a budapesti közönség elé. Már a szövege is népszerűségre utalja Massenet e müvét. Prevost abbé világszerte ismert regényéből, a Manón Lescaut-ból, készült a dalmű librettója: a kaczér, állhatatlan Manón és a boldogtalan Des Grieux lovag szerelmi regényét mindenütt a világon jól ismerik és sokszor megkönyezték. Az Operaház a hires műhöz méltán, valóságos parádés előadásban készítette elő Massenet dal müvét, a Puccini Bohémélet-éné\ kitűnően bevált kétféle szereposztással. Ilyenformán a Manón — melyet maga Mader Raoul igazgató tanított be és fog vezényelni — két premier-előadásban kerül a budapesti közönség elé. Mind a két szereposztás sorompóba szólítja az Operaház legkiválóbb művésznőit, művészeit. Mind a két szereposztás elsőrendű és igy nem is szólhatunk „első" és „második" kiosztásról, csupán az egyik és a másik szereposztásról. Íme, a Manón két szereposztása: AJ szereposztás Manón S?oyer I. Des Grieux Anthes Lescaut Takács Guillot ... Váradi A gróf Szemere Kisebb szerepek Berts Mimi, Váradi Margit,Flattné és Mihályi. B) szereposztás. Manón SzamosiE. Des Grieux Arányi Lescaut Beck Guillot Hegediis A gróf Dalnoki Kisebb szerepek: Payer Margit, Ambrusné, Palóczyné és Kornai. Az első premiert a héten az A) szereposztással tartják meg. Ugy erre, mint a második premierre az Operaház igazgatósága meghívta az illusztris szerzőt is. Massenet-i sok kedves emlék fűzi Magyarországhoz, a hol már két izben hosszabb ideig tartózkodott. Először 1865-ben volt Magyarországon, itt komponálta a hires „Scénes de bal"-ját, majd 1885 ben, a kiállítás évében is itt járt Budapesten és Magyarországra való emlékezésül ekkor irt egy „Suite Hongroise"-1. Egy török magyar indulót is átirt zenekarra, azzal a tökéletességgel, mely őt, mint a párisi Conservatoire zeneszerzési szakának világhírű tanárát, jellemzi. Ugylehet, hogy a Manón e heti premierjén személyesen is ünnepelheti a budapesti közönség a nagy franczia mestert. -Y — ii. A legvitézebb huszár. — A Magyar Szinház legközelebbi újdonsága. — A Magyar Szinház vidám bohémjeit nemsokára paszomántos dolmányu, délczeg magyar vitézek fogják felváltani. A legvitézebb huszárral az élükön vonulnak be legközelebb a Wesselényiutczai színházba, hogy sok-sok derűs, élvezetes estét szerezzenek a közönségnek. Martos Ferencznek, a Bob herczeg és a Gül-Baba libretti stájának uj darabja: A legvitézebb huszár lesz a szinház legközelebbi újdonsága. A közönség bizonyára szívesen emlékezik vissza Martos Ferencz Simonyi óbestei%czimü vígjátékára, a mely tavaly előtt jelentős|sikert