MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-04 / 336. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, deczember 4. A Magyar Királyi Operaház e heti érde­kes műsorát lapunk operaházi szinlapja alatt találják olvasóink. A Nemzeti Szinház tegnapi újdonsága, A nagy érzés, melyet a közönség nagy tetszéssel fogadott, hétfőn, csütörtökön és jövő vasarnap este van műsoron. A nagyhatású ujdonsagrol szóló sajtóvéieményeket lapunk mai száma­ban adjuk. A hét többi estéjét a szinház leg­vonzóbb darabjai töltik be. Pénteken délután az Agglegények, jövő vasárnap délután Figaro házassága kerül szinre. * A Vígszínház szerdán mutatja be Schönthan Ferencznek Dorrit-kisasszony czimü vígjátékát, melyről mai lapunk egy külön czikke bővebben szól. A Dorrit-kisasszony-t szerdán, csütörtökön és pénteken, azután pedig jövő vasárnap és hétfőn játszszák. A bemutatóig ugy alakul a műsor, hogy kedden népies előadásul félhely­árakkal az Udvari tanácsos kerül szinre. Csü­törtökön délután gyermekelőadásul a Liliom­szál czimü tündérregét frissítik fel. Pénteken délután az Udvari tanácsos t adják, szombaton este pedig a Jerichó falai-i ismétlik. • A Magyar Szinház-ban e héten indulnak meg Henri Herblay: Bohémszerelem czimü franczia operettjének sorozatos előadásai, mely mulatságos szövegével és remek zenéjével a legzajosabb sikerek egyikét hozta meg a szín­háznak. Az uj operett, a melynek zajos bemu­tatójáról szóló sajtóvéleményeket mai szá­munkban adjuk, előreláthatólag hosszú heteken keresztül fogja a Magyar Szinház nézőterére vonzani a közönséget. — A hét két délutáni előadásán a nagysikerű Csöppég kerül szinre M. Harmath Hedviggel a czimszerepben. • * A Királyszinház-ban szombaton kerül be­mutatóra Ma/tos-Huszka nagy érdeklődéssel várt uj operettje, a Gül-baba, melyről mai szá­munk egy külön czikke bőven szól. A bemu­tató-estéjéig a János vitéz, A bolygó görög és Fehér Anna kerülnek szinre mindenkor Fedák Sárival a főszerepben. — Pénteken és jövő vasárnap délután a fános vitéz kerül szinre Horváth Kálmánnal a czimszerepben. * A Népszínház megnyitó-hetének műsorát a szinház első újdonsága, Fejér Jenő és Béldi Izor operettje, A kültelki herczegnő, tölti be, melyről mai számunk egy külön czikkében bővebben irunk. A nagy sikert igérő újdonságot kedden mutatják be s a bemutató miatt, mai nem tart előadást. — Pénteken délután a Sárga csikó, jövő vasárnap délután pedig a Toloncz- kerül szinre. Két újdonság. — A sajtó bírálataiból. — Budapest, deczember 4. I. „A nagy érzés" (Nemzeti Szinház). Budapesti Hírlap : árbeszédei kitűnőek. Az ujak közül, Herczeg Ferenczet kivéve, senkinek sincs oly dialógusa, mint Ferenczynek; ez a dialógus szellemes, de nem apart és nem keresett; könnyed, de nem súly­talan ; a hol kell, koncentrálódó, a csattanók hajhá­szása nélkül. Az elemzett és megrajzolt érzések igazsá­gát már emiitettük. A jelenetek vitele is kifogástalan. Magyar Hírlap : Annyi erő, szépség és gazdag­ság van Ferenczy Ferencz e darabjában, hogy méltán várunk tőle nagy sikert. Az uttörö bajnokok egyikét látjuk Ferenczyben, kik meggyőznek arról, hogy a magyar színpad csaki a magyar szerzőké lehet, kik mint diadalmas hódítók nyomulnak előre. Magyarország: Drámai hatóeszközül használni fel a trasczendentális erőket, nem uj kísérlet s hangu­latkeltésre. ideghatásra egyike a legerősebbeknek. Ferenczy Ferencz mai darabja is ott, a hol az ólom­golyó sulyosodik a szereplökre, egyike a legizgatóbb, legérdekfeszitöbb daraboknak, a melyet magyar iró irt. Pesti Napló: Hatásos jelenet sok van a darab­ban. A mi a nyelvet illeti, az sokszor költői, mindig válogatott és sima otí is, a hol nem domborodik ki belőle a jó ötlet Nem sziporkázik ugy, mint a „Flirt"­ben de mindig a csiszoltság benyomását teszi. Az első felvonást jól fogadta a közönség, a második es harma­dik után hűvösen viselkedett, ellenben a negyedik erő­sen hatott reá. Szerzőt és szereplöket minden felvonás után kitapsolták. « Budapest: Szerencsésnek mondom Ferenczyt. U az egyedüli drámaírónk, a kit az utóbbi időben három­szor egymásután megértett a közönség es a kritika, háromszor egymásután becsületes jóakarattal támoga­tott Tud beszélni a nagy közönségnek, mely szereti a modern misztikus és szentimentális dolgokat, meg is tudja ríkatni. Budapesti Napló: A színpad régen nem volt olyan népes, mint ma. Ferenczy Ferencznek sok emberre van szüksége Érdekes és szép közönség. A legjobban megcsinált első felvonás után kevés volt a taps és ki­hívás. Annál több a negyedik után. A Polgár: Az előadás gondos és ambicziózus volt. A kiállít' s fényes. A szerzőt sokszor kitapsolták. Egyetértés: Tulajdonképpeni művészi feladat jutott Márkus Emmának és Császárnak. Márkus Emma annyi grácziát fejtett ki, oly igaz, mély és öntudatos művészettel színezte a kaczérságot, hogy az erői etctt, szczenikai külsőségeket majdnem feledtette. Császár különösen az ötödik felvonásban játszott müvésden, de az előző felvonásokban is szabatos volt a játéka. II. „Bohémszerelem" (Magyar Szinház). Budapesti Hírlap: Ferrier eleven, ötletes szöve­géhez a modern operettirók egyik legtehetségesebb alakja : Herblay a ..Fecskefészek" szerzője irt muzsikát. Csodálatosan színes, könnyű és dallamos ez a zene. Csak igazi poéta lelkéből fakadhatnak ilyen finoman szőtt, nemes szárnyalású melódiák, mint a „Bohém­szerelem minden egyes száma. A bravúrosan kidolgozott vezérkönyvben nincs egy-egy köznapi frázis. A Magyar Szinház énekes személyzete odaadó lelkesedéssel segí­tette diadalra a darabot. Pesti Napló : A „Bohémszerelem" zenéjénél szebb és jobb operett-muzsikát régen nem volt alkalmunk hallani. A Magyar Szinház újdonságának komponistája a színpad számára született: gazdag melódiáinak forrásai színpadi helyzetekből fakadnak, zenekarának pompázó színei színpadi helyzeteket illusztrálnak. Végeredmé­nyében a „Bohémszerelem" — elsősorban a muzsikája révén — sikert hozott a Magyar Színháznak. Sikere volt az előadásnak is: Megyeri Dezső elvenen és moz­galmasan rendezte. A szereplők között Kornai Berta vezetett. Pesti Hírlap : Az operette becsesebb része minden­esetre Herblay muzsikája, mely néha egészen klasszikus régiókba szárnyal, különösen Musette dáliáinál és a hatalmas finálékban. Herblay hangszerelése nagyon finom és egy csöppet sem csodáljuk, hogy Párisban és Berlinben akkora sikere volt. Sikere nálunk is tartós lesz, mint a hogy előbbi szerzeményét a „Fecske­fészek"-et szívesen fogadta zeneértő közönségünk.' Budapesti Napló: A librettónál csak a zene finomabb, poétikusabb, hangulatosabb. A bájos, fülbe­mászó melódiák egész sorozata illatozza be a darabot, egy-kettő a zeneszámok közül hamarosan népszerű lesz. Fölösleges ezek után konstatálni, hogy a „Bohém­szerelem"-nek nagy siker volt, a miben különben a színészek is derekasan közreműködtek. A szereplök versenyeztek ma este jókedvben, öttletességben. Az újság: Nálunk a Magyar Színházban, a hol ma este került szinre Ferrier és Herblay együttes müve. Egészen specziális muzsika, mindenik taktus a SZÍIel­met és a boldogságot glorifikálja, egy panaszos hang, egy szomorú akkord sehol az egész partiturában. A mese pedig alkalmazkodik hozzá Magyarország: A Magyar Szinház tegnapi premier­közönségének nagyon tetszett a „Bohémszerelem" és tetszésnyilvánításaival, tapsaival szép sikerhez segítette Ferrier és Herblay operettjét. A szereplök közül Kornai Bertát illeti a siker oroszlánrésze. Független Magyarország A közönség a darabot nagy tetszéssel fogadta, a dalokat majdnem kivétel nélkül megismételte,' nyilt szinen is sokat tapsolt, a felvon tsok végén számtalanszor kihivta az összes szereplöket. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 4 Három bemutató. i. „Dorrit-kisasszony". — A „ Vígszínház", szerdai újdonsága. — A Little Dorrit tudtunkkal még nem jelent meg magyar nyelven, de nagyon csalódnánk, ha Dickens e csodaszép regénye közelebb a mi nyelvükön is nem kerülne könyvpiaczra. Aktuálissá fogja tenni a Schönthan Ferencz darabja, a melyet szerdán mutat be a Vígszín­ház. Es irigyelhetjük azokat, a kik csak most fogják először élvezni a világirodalomnak ezt a gyöngyét, a melyben a nagy angol iró aranyos humora a legtisztább, legbájosabb formájában nyilatkozik meg. A kiváló német színpadi iró tulajdonképen csak keveset vett át a regényből, de annak nap­sugaras hangulatát nagyszerűen átplántálta a festett falak világába. 1905. deczember 4. Dickens egy kis miszticzizmussal, némi borongással is keveri a maga színeit, de Schön­than csak arra gondol, hogy a közönség mulas­son, kaczagjon és pompás intuiczióval érezte ki mindazt, a mi ennek a czélnak megfelel. Az a szinte páratlan siker, a mely darabját a bécsi Burgszinház-tói kezdve az utolsó német kis színpadig kisérte, fényesen jutalmazta. A Vígszínház pedig hamarosan megjelen­teti nálunk is a napsugaras Dorrit kisasszonyt. Semmi kétség, hogy a közönség ujjongva ki­áltja majd feléje, hogy: — Isten hozta! Az uj darab szinlapja a következő: Dorrit-kisasszony. Vígjáték három felvonásban. Dickens után irta Schönthan Ferencz. Fordította : Tímár Szaniszló. Személyek: Dorrit Hegedűs Tip, a fia Papp Amy Varsányi I. Fanny Hegedüsné Clennam Tanay John Chivery Győző Brown Vendrey Stevenson Rónaszéki Burnish ... Tapolczay Nandy Sarkadi Deal Salgó Morris Kabók Bob y Csáky 1. Dick Kazaliczky Id. John Chivery Szerémy Báró Sparkler Georges G. Kertész E. Lady Inez Sparkler Balassa Fogházigazgató Fenyvessy Herczeg Bárdi Tinker Vámos Gilbert Kassai . Látható, hogy a személyzet szine-java száll sikra a sikerért. Ezúttal alig alkalmazható a frázis, hogy nehéz, de hálás feladata lesz a színészeknek. Hálásnak nagyon hálás a feladatuk, semmi két­ség, de nehéznek nem mondható, mert Schön­than csupa kitűnő szerepet irt a számukra, és pompásnál pompásabb helyzeteket eszelt ki, a melyek hatását már eléggé kipróbálták. Bizo­nyos, hogy a hatásuk nálunk sem fog elmaradni. Togo. II. „Gül-Baba." — A „Királyszinház" szombati újdonsága. — A Királyszinház bemutató előtt áll. Meg­szoktuk ebben a színházban, hogy minden új­donságára minden erejével, teknikai és művészi eszközeinek teljességével készül, s hogy ebben a munkájában a közönségnek különös érdek­lődése kiséri. A Gül-Babá-val is igy van — de sorsának biztató előjele, hogy mindezekhez betetőzéseül még az a szeretet is járul, amelylyel a közönség várja, a közreműködők pedig tanul ­ják a darabot. A közönség szeretete voltaképen hála azért a sok élvezetes estéért, a melyet Martos és Huszka együttes munkáiákkal már szereztek neki, s amelyeknek száma — pedig közel jár már a kétszázhoz — aligha meg nem fog ket­töződni a Gül-Baba sorozatosnak Ígérkező előadásaival. A próbák csekélyszámu hallgatósága a darab közreműködői és ösmerösei egyértelmü­leg megegyeznek abban, hogy a Castor és Pollux-szerzőkneK (Huszka tudniillik csakis a Martos librettóit zenésiti meg) ez a legjobb és legszebb alkotása. És a közreműködők is megszerették a Gül­Babát. Megszerették a zenészek, mert hang­szerükről csupa édes, meleg melódia árad el — a festők, a díszítők, a jelmezszabók, mert ugy érzik, hogy a mostani megfeszített lázas munkájuk gyümölcséül néhány jubileumig szü­netelni fog a munka a mühelyükben — és megszerették a szereplők, akiknek nehéz, de hálás és szép művészi feladatok jutottak. Szentgyörgyi Leskéé, Sziklay Kornélé és Németh Józsefé a legnehezebb és a legszebb, közülők Németh József régi tagja a Királyszin­ház-nak, a melynek színpadán ezúttal először jelenik meg Szentgyörgyi Lenke és Sziklay. A Szentgyö/gyi Lenke értékes és fejlődő tehetsége uj otthonában vérbeli parádés szerepben mu­tatkozik be. Gábort, a szerelmes, hetyke magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom