MAGYAR SZÍNPAD 1891-1892 (1. évfolyam 1-8. sz., 2. évfolyam 1-7. sz.)

1891-11-15 / 6. szám

3 Fővárosi szinházak. — A siroki románcz. Abonj i Lajos népszintmíve megérdemli azt a hatást, melyet az első előadásra keltett s mely bizonyára tartós lesz. A magyar népnek Abonyi igazán alapos és lelkes ismerője és uj darabjának, mely a palóczok között játszik, minden egyes szava, minden egyes jelenete mutatja, hogy a szerző nem könyvből tanulta a nép nyelvét. Kerüli a rikító színeket. Valami kedves egyszerűség vonul át az egész darabon, mely párosulva az egészséges szívből jövő humorral, még az erősebben kiélesitett drámai jeleneteket is enyhíti s előre sejteti, liogy ennek a darabnak csak kibékítő vége lehet. Egy gyanúsított ártatlan ember becsületének megmentése és — egy szerelmes párnak boldog egyesülése, ez mogyoróhéjban a darab meséje vsak itt-ott felbukkanó naivságokért bőven kárpótolnak a jellemzetes epizidok. Szép nótákról is bőven gondoskodott a szerző. A szereplök, élükön B la liánéval, Lukács Juliskával, Kiss Mihályijai és Vidorral, jó kedvükkel e törekvésükkel becsületesen hozzájárultak a szép sikerhez. — A népszínház jövője. Az „Egyetértés" a napokban egy eszmét vetett a felszínre, amelyet, a fővárosi sajtó nagy része magáévá tett és ez az, liogy az opera és a nemzeti színház intendáturája vegye át a népszínház vezetését, a helyett, hogy magánvállalkozónak adnák bérbe a népszínházát. Mi ebben a kérdésben már régebben elmondtuk a véleményünket és most csak a tényt konstatáljuk, fenntartván magunknak a jogot, liogy unnak idején még hozzászólunk az ügyhöz. — Prielle Kornélia jubileumához. Az „írok és művészek társasága" közelebb megtartott választmányi ülésén elhatározta, liogy nagynevű művésznőnk 50 évi pályafutásának jubileuma alkalmából ünnepélyt rendez, miután a színház méltatás szűkebb körben folyt le, s a tervbevett ünnepély által a főváros társadalma is spontán módon róhatja le tiszteletet Prielle Kornélia iránt. E czélből Feszty Árpád festőművész elnöklete s Hajnik Béla ügyvéd jegyzösége mellett az irói körben értekezlet volt, melyen kiváló irók, művészek, s a főváros intelligens elemei közül többen vettek részt. Az értekezlet HZ eszmét lelkesedéssel fugadta, bizottsággá alakult, s kimondotta, hogy magát 100-al (hölgyek és férfiakból álló) nagy bizottsággá egészíti ki. Elhatározta továbbá, liogy az ünnepély művészi estély-, emlék átadása*, s bankettből fog állni, s nyomban megválasztotta a szűkebb bizottságokat. Az estély művészi részét rendező bizottság tagjai: Horváth Gyula, Hubay Jenő, Odry Lehel, Siposs Antal, Ujházy Ede és Váradi Antal, Az emléktárgy bizottságba: líj. Batthyányi Géza gr. Roskovitz Jgnácz. Scliikedanz Albert, Szmrecsányi Miklós s Zala György választattak. Végül a vigalmi bizottság: Aczél Béla báró, Asbóth Jenő, Fenyvessy Ferencz, Gerenday György, Gyenes László, Hadik Sándor gróf, Kaft'ka László, Lisznyay Tihamér, Stróbl Alajos s Szemere Miklós urakból áll. A szakbizottságok szombaton este 5 órakor az irói körben közös tanácskozásra gyűlnek. Maga a rendezőbizottság pedig permanens s minden este 6—8-ig összejön az „írók és művészek" társaságának helyiségében. Az ünnepély, mely e hóban tartatik meg, az előjelekből itélve rendkívül fényes lesz és művészi eseményt fog képezni. — Murai Károly a jeles vigjátékiró, a kinek darabjai oly nagy sikert arattak ugy a fővárosban mint a külföldön, mint értesülünk egy három felvonásos vígjátékon dolgozik. Ezenkívül még egy bohózatot is ir, a melyet Krecsányi fog a jövő évben a budai színkörben előadni. — „Az atyafiak", Csiky Gergely nj színmüve nem e hó huszadikán, mint tervezve volt, hanem huszonhetedikén kerül bemutatóra a nemzeti színházban. — Nemzeti színház. Csiky Gergely régi jeles színműve „A proletárok" részleges szerepváltozással került a napokban színre; az előadást bizonyos tekintetben bemutatkozó előadásnak is nevezhetnék, mert ekkor mutatta be magát U j li á z i n é-S z é k el y Kornélia aszszony, mint a nemzeti színháznak ujonan szerződtetett, rendes tagja nagyobb drámai alakításban, Irén szerepében. A próbát sikerültnek mondhatni. Sz.-Ujháziné asszony sok tapsot kapott. — A m. k. operaházban e hó 10-én ötvenedszer adták Gounod remekművét, „Faustot." Sok szerelmes Faustot és Margarétát láttunk az évek hosszú során át, mig ezt az aranymenvégzőt megülhettük, de ez a szép opera teljesen megőrizte üdeséget és ifjú varázsát. Bianchi Margitja a költészet és a zene összeölelkezése. Csupa érzelem és lélek az egész alak. Szerető, szenvedő Margit; nem ezek közül a hirtelenszőke szentimentális, szinte émelygős Gretchenek közül való, a kik közül nem egyet láttunk már. Signoiini Faustjáról már szólottunk. Odry Mefistója minden izében művészi alakitas. Takács indiszpozicziója folytán Bálint szerepét, Veres Sándor vállalta el és sikeresen meg is állotta a helyét. Bárdosy kedves Siebel volt. A zenekart Elkel vezérelte. A színház szépen megtelt. Vidék. — A temesvári társulat legközelebb fényes sikert aratott „Romeo és Júliával." Különösen kiváltak Komjáthi (Rómeó) Haraszti (Julia) és F o 1 1 inusz mint (Mercuccio). Ugyanott „Madarász" került szinre nagy hatással. Hentallerué Pauli Mariska különösen kedves Mi lka volt. Elénk, eleven, pajkos játékát a közönség gyakran nyilt jelenetekben tapsolta meg és'csaknem minden énekszámát megújrázta. Kiss Mihály (Ádám) frenetikus tapsokra ragadta a közönséget minden egyes dalával, legkivált pedig a pompás fülemüle dallal. Feltétlen dicséret illeti Ledöf szki Mariskát is, ki ugy játékában, mint énekében egyaránt kitűnő és szép Mária herczegnő volt. Gyöngyi mint Csörsz báró ismét szaporította babérait. K a u t a y Teréz a báróné, Kovács és Follinusz a tudós professzorok és F ü r e d y a falusi bíró szerepében gyakran megkaczagtattáK a publikumot. A zene- és énekkarok szintén feltétlen dicséretet érdemelnek, s a mi ritkaság azok is többször részesültek tapsokban. A darab kiállítása nagyon szép és a rendezés kitünó. — A szegedi színházban Madarász Ernesztin »Illés mester" czimü dramatikus népszínművét nagy hatással ad! ták elő : A sikert nagyban előmozdította a gondos, összevágó előadás. A kissé hálátlan czimszerepet Molnár hatásosan játszotta. A tetszésből legjobban kijutott H. C s i 1 1 a g Amáliának és S z i k 1 a y n a k, kik ügyesen mókázták végig félkagyelmü suhanez és kedves libácska bóhokás szerelmi idylljét, mely igen szerencsésen szövődik keresztül a sötét alapszínű cselekményen. Juhász és Pósfay Ella nótáikkal arattak tapsokat. Z o m b o r i Ilona, Réthey, Mezei, Csiky és László a mellékszerepeket jól töltötték be. Előadás után a szerzönő tiszteletére fényes bankett volt. — A szegedi színház igazgatója és szinügyi bizottsága előadásra elfogadta T li u ry Zoltán szegedi hírlapíró „Susanne- czimű drainolettjét. — Az „Erdéiyi írók és Miivészek Almanachja" czimü és a Révai testvérek kiadasában karácsonyra megjelenő műnek előfizetési felhívása érkezett szerkesztőségünkbe, melyet a legmelegebben ajánlunk előfizetőink becses tigyelmébe.Az iveu felemiitett ötven jeles iró neve kezeskedik a mű valódi irodalmi értékéről és e mű egyszersmind bemutatója azon jeles színművészeinknek is, kik az ország keleti részében szintén elismerésre méltó működést fejtettek ki a kulturmissió teljesitésében. A mű ára 1 fct. mely Miskolczy Henrik cziiuére Kolozsvárra küldendő. — A kassai színházban a »Királyszöktetés« került szinre zsúfolt ház előtt az előadásról a„KasaaiSzemle" a következőket irja. „Kerner darabja, ha nem^is ostiomol eget, elég oly részlettel bir, a mely fölé helyezi sok olyan népszinházbeli protekcziós tákolmánynak, a melyek itt a kassai színpadon egy-két előadás után a feledés homályába kerültek. Igaz, hogy Kernet- operettjének a librettója nagyon gyönge érthetetlen és elmetszett, híjával van a komikumnak, a mely előtérbe hozva, sokszor a legcsekélyebb muzsikát is elfeledteti és a darabnak létjogosultságot biztosit a színpadon, mert ha a közönség mulat és kaczag — minden nyerve van. A „Királyszöktetes" ezt nem adja meg. és a mit megad, az nincs összefüggésben a cselekvény vékony szálával. Szinte sajnáljuk a Keiner eenéjét, hogy ily hálátlan szövegre pazarolta el, mert bármennyire is üsse meg fülünket itt-ott egy-egy ismert reminiszczenczia, elismeréssel konstatáljuk, hogy a hangszerelés igen jó és hogy legkiváll az első felvonás megnyitó kara, a finálé, Rikhárd románcza. Rikliárd és Feliczia szerelmi kettőse, valamint Angelika és Feliczia kettőse igen csinos és számottevő zenei alkotások, a melyek némely részeiben túllépik az opérett-zene könnyed pajkosságát és egészen dalmüszerüen csendülnek meg. Igen szép két szám a rokka-dal és a férfi-kar által igen jól énekelt vocal-négyes a második felvonásban. A szereplők 8 t o 1 1 (Rikbárd), Ellinger Hona (Feliczia), S ugár Aranka (Angelika), Földváry (Blondel), Tiszai (várparancsnok, később udvari bolond), Berzsenyi Julia (Kordula) mindannyian sikerrel működtek közre, hogy az operett kedvező fogadtatásban részesüljön, Stoll, Sugár Aranka, és Ellinger Ilona nehéz, legtöbbnyire magasra tett énekszámaikat nagj on jól énekelték és sürü tapsot arattak, Kernert az első felvonás után háromszor és a második után egyszer hivták a lámpák elé " — A győri színház e heti műsora a következő volt hétfőn „Elektra", kedden „Nebántsvirag", szerdán „Szegény Jonatháu", csütörtökön „Kecskebánki fürdőn", pénteken „Nagymama". szombaton „Remete csengetyüje", vasárnapon „Postás Klári", uj népszínmű. Ugyanott legközelebb V alant in Lajos a szinészegyesület kisegítő könyvelője kétszer fog mint vendég fellépni.