F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Sisa József: A szombathelyi Bagolyvár és amerikai építésze

Nagyvonalú tervei azonban nem nyerték meg a redemptorista rend tetszését, kü­lönösen az építkezések miatt felhalmozott adósságok szóltak ellene. Ezért 1845 au­gusztusában a kormányzói posztról leváltották. (Az utókor értékelése szerint tevé­kenysége nagyban hozzájárult a redemptorista rend megszilárdulásához az Újvilág­ban.) Czvitkovicz ezután mint a rend dolgos és egyszerű tagja maradt Amerikában. Előbb St. Mary's colony-ba küldték, majd 1847-től a baltimore-i templomban szol­gált. 1849-ben újabb állomáshelyre került, végül New Orleans-ban mint misszioná­rius és plébános tevékenykedett. Ott is halt meg 1883. augusztus 2-án. Számunkra különösen fontos és érdekes Czvitkovicz Sándor „saját" templomá­nak, a baltimore-i Szent Alfonz templomnak az építése. 5 (1. ábra) Terveit egy hely­beli építész, Robert Cary Long készítette. Alapkövét 1842 májusában tették le, mely alkalomból Joseph Salzbacher, a bécsi Stephansdom kanonokja mondott misét. A több évig tartó építkezést - a hosszházat 1846-ban, a tornyot 1854 körül fejezték be 6 - Czvitkovicz a legnagyobb figyelemmel követte: az építési terület közvetlen köze­lébe költözött, hogy a munkálatokat személyesen ellenőrizhesse. A templomépítés­sel olyan szoros lett a kapcsolata, hogy egyesek még a terv elkészítését is neki tulaj­donították. Ha ezt a feltételezést nem is támasztja alá konkrét adat, az bizonyos, hogy az építészet iránti érdeklődése a helyzetében szokásosnál intenzívebb volt. A fentiekben ismertetett tények könnyen összefüggésbe hozhatók azzal, amit Bogdányi a szombathelyi Bagolyvárral kapcsolatban írt. Az építészet felé érdeklő­déssel forduló amerikai-magyar szerzetes valóban küldhette a tervet és a szükséges pénzt otthon élő rokonának, akivel egyébként 1843 elején, bécsi tartózkodása során - immár némi építési tapasztalattal a háta mögött - személyesen újból találkozha­tott. 7 A Bagolyvár (később bemutatandó) stiláris sajátosságai ugyancsak megenge­dik amerikai építész közreműködését. Itt érdemes kitérni Czvitkovicz Károly, a szombathelyi rokon személyére. Na­gyon kevés adat ismert róla. Azon általános munkák, melyek a Bagolyvárat említik, építtetőjét egyszerűen „hadbiztosaként jelölik meg. Bizonyára ő az a „Czvitkovicz Károly esküdt", akit az 1835. évi megyei nemesi összeírásnál Szombathelyen regisz­tráltak. 8 Nagy Iván azt írja róla, hogy „1845-ben a megyénél kerületi biztos volt." 9 ; ezzel összecseng Balogh Gyula adata, mely szerint „1848 előtt vármegyebiztos, 1863-ban szolgabíró" volt. 10 Utolsó híradásunk 1871-ből származik róla, amikor is ez év november 29-én sorsolásra bocsátott egyes tárgyakat. 11 Ha a fenti évszámokat összevetjük Czvitkovicz Sándor 1806-os születési évszámával, azt a lehetőséget sem tartjuk kizártnak, hogy Károly Sándornak valójában nem unokaöccse, hanem - a redemptorista szerzetes életpályája kapcsán említett, katonai pályát választó - fivé­re volt. Kézenfekvő a feltételezés, hogy Czvitkovicz Sándor szombathelyi rokona házá­nak megtervezésére azt az építészt kérte fel, akivel Baltimore-ban a Szent Alfonz­templom építésén szorosan együtt dolgozott. A rövid életű Robert Cary Longról (1810-1849), az 1840-es évek Baltomore-jának vezető építészéről van szó. 12 Long egyaránt járatos volt a klasszicista, az egyiptizáló és a neogótikus stílusban; bár el­sősorban viszonylag nagyszámú templomépületei alapozták meg hírnevét, lakóház­és cottage-terveket is készített. Ez utóbbi szempontból figyelemreméltó Long kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom