F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Sisa József: A szombathelyi Bagolyvár és amerikai építésze

Nagyvonalú tervei azonban nem nyerték meg a redemptorista rend tetszését, különösen az építkezések miatt felhalmozott adósságok szóltak ellene. Ezért 1845 augusztusában a kormányzói posztról leváltották. (Az utókor értékelése szerint tevékenysége nagyban hozzájárult a redemptorista rend megszilárdulásához az Újvilágban.) Czvitkovicz ezután mint a rend dolgos és egyszerű tagja maradt Amerikában. Előbb St. Mary's colony-ba küldték, majd 1847-től a baltimore-i templomban szolgált. 1849-ben újabb állomáshelyre került, végül New Orleans-ban mint misszionárius és plébános tevékenykedett. Ott is halt meg 1883. augusztus 2-án. Számunkra különösen fontos és érdekes Czvitkovicz Sándor „saját" templomának, a baltimore-i Szent Alfonz templomnak az építése.

5 (1. ábra) Terveit egy helybeli építész, Robert Cary Long készítette. Alapkövét 1842 májusában tették le, mely alkalomból Joseph Salzbacher, a bécsi Stephansdom kanonokja mondott misét. A több évig tartó építkezést - a hosszházat 1846-ban, a tornyot 1854 körül fejezték be

6 - Czvitkovicz a legnagyobb figyelemmel követte: az építési terület közvetlen közelébe költözött, hogy a munkálatokat személyesen ellenőrizhesse. A templomépítéssel olyan szoros lett a kapcsolata, hogy egyesek még a terv elkészítését is neki tulajdonították. Ha ezt a feltételezést nem is támasztja alá konkrét adat, az bizonyos, hogy az építészet iránti érdeklődése a helyzetében szokásosnál intenzívebb volt. A fentiekben ismertetett tények könnyen összefüggésbe hozhatók azzal, amit Bogdányi a szombathelyi Bagolyvárral kapcsolatban írt. Az építészet felé érdeklődéssel forduló amerikai-magyar szerzetes valóban küldhette a tervet és a szükséges pénzt otthon élő rokonának, akivel egyébként 1843 elején, bécsi tartózkodása során - immár némi építési tapasztalattal a háta mögött - személyesen újból találkozhatott.

7 A Bagolyvár (később bemutatandó) stiláris sajátosságai ugyancsak megengedik amerikai építész közreműködését. Itt érdemes kitérni Czvitkovicz Károly, a szombathelyi rokon személyére. Nagyon kevés adat ismert róla. Azon általános munkák, melyek a Bagolyvárat említik, építtetőjét egyszerűen „hadbiztosaként jelölik meg. Bizonyára ő az a „Czvitkovicz Károly esküdt", akit az 1835. évi megyei nemesi összeírásnál Szombathelyen regisztráltak.

8 Nagy Iván azt írja róla, hogy „1845-ben a megyénél kerületi biztos volt."

9

; ezzel összecseng Balogh Gyula adata, mely szerint „1848 előtt vármegyebiztos, 1863-ban szolgabíró" volt.

10 Utolsó híradásunk 1871-ből származik róla, amikor is ez év november 29-én sorsolásra bocsátott egyes tárgyakat.

11 Ha a fenti évszámokat összevetjük Czvitkovicz Sándor 1806-os születési évszámával, azt a lehetőséget sem tartjuk kizártnak, hogy Károly Sándornak valójában nem unokaöccse, hanem - a redemptorista szerzetes életpályája kapcsán említett, katonai pályát választó - fivére volt. Kézenfekvő a feltételezés, hogy Czvitkovicz Sándor szombathelyi rokona házának megtervezésére azt az építészt kérte fel, akivel Baltimore-ban a Szent Alfonztemplom építésén szorosan együtt dolgozott. A rövid életű Robert Cary Longról (1810-1849), az 1840-es évek Baltomore-jának vezető építészéről van szó.

12 Long egyaránt járatos volt a klasszicista, az egyiptizáló és a neogótikus stílusban; bár elsősorban viszonylag nagyszámú templomépületei alapozták meg hírnevét, lakóházés cottage-terveket is készített. Ez utóbbi szempontból figyelemreméltó Long kap-