F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
MŰHELY - Koppány Tibor: Az ösküi kerek templom és helyreállítása
MŰHELY Koppány Tibor AZ ÖSKÜI KEREK TEMPLOM ÉS HELYREÁLLÍTÁSA A Veszprém megyei falu hazai viszonylatban közismert építménye a múlt század második felétől áll a szakmai érdeklődés előterében. Helyreállítására 1975-76ban került sor (l.ábra). Az itt következő beszámoló azt és az azzal kapcsolatban végzett megfigyelések eredményeit foglalja össze. A templomot megjelenése, különösképpen azonban tetejének szokatlan formája, nem utolsó sorban pedig a szakirodalomban ismételten visszatérő téves adatok nyomán a közhiedelem még ma is török mecsetből alakított épületnek tartja. Az erről szóló hiedelmet helyi hagyomány alapján Rómer Róris jegyezte fel 1859-ben. ő maga középkorinak tartotta, de nem templomnak, hanem az egykor a faluban állt Újlaki vár tornyának 1 . Ezt a felfogást vette át a Balaton környékének templomait összegyűjtő Békefi Rémig a század elején, azzal a kiegészítéssel, hogy apszisát később építették hozzá 2 . Véleményüket képviseli Genthon István 1959-ben megjelent, a Dunántúl műemlékeit felsoroló műve, hozzátéve, hogy lábazata még római kori, amikor is a duzzasztógátat védő vár tornya lehetett, s arra a 12. században épült a felső rész 3 . Az Újlakiak vára donjonjaként ismerteti Veszprém megye 1964-ben megjelent helytörténeti lexikona is 4 . Középkori templom létét Gerevich Tibor vetette fel 1938-ban 5 , és ilyenként ismertettük a Balaton környékének, illetve Veszprém megyének középkori templomairól készült gyűjtésünkben 6 . Templom voltát a megye régészeti topográfiája és Gervers-Molnár Verának a középkori rotundákról szóló kötete is megerősítette 7 . A régészeti topográfia adatai alapján vált nyilvánvalóvá, hogy a falu déli szélén, meredek szikladombon álló templom nem lehet azonos az Újlakiak középkori „várával", mert annak maradványai a domb alatt elfolyó patak túlsó oldalán magasodó ház falaiban ma is láthatók. Ez az épület egyébként sem volt vár, a róla szóló, 1461től ismert adatok „castellum Eskew" néven, tehát kastélyként említik 8 . A templom esetleges római eredetének nincs bizonyítéka, az éppen úgy alaptalan hiedelem, mint török mecsetből alakított eredete. Duzzasztógátat őrző római vár tornya sem lehetett, mert duzzasztógát maradványa van ugyan Öskü határában, azonban a templomtól meglehetősen messze, Öskü és Várpalota között, a 8-as számú főközlekedési út töltése alatt 9 . A helyreállítás időpontja előtt megjelent és a templomot említő művek azt is elmondják, hogy a múlt század közepe táján bejárata az északi oldalon volt, nagyon magasan, és talán ezért gondolták róla, hogy vártoronynak épült. Ennek az északi ajtónak a helyreállítás során nem találtuk helyét. Rómer azt is feljegyezte, hogy alatta barlang volt, amelyet talán kriptának vágtak a sziklába 10 . Ybl Miklós 1850 körül
