Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

G. Lászay Judit: Egy palota, két tervrajz. Adalékok a Festetics-palota, Budapest VIII. Pollack Mihály tér 10. építéstörténetéhez

Egy palota, két tervrajz Adalékok a Festetics-palota, Budapest VIII. Pollack Mihály tér 10. építéstörténetéhez G. LÁSZAYJUDIT Szikár szerkezetével sajátos eleme volt a Pollack Mihály térnek az épület-homlok­zatait csaknem harminc éven át elrejtő nehézállványzat, amely ugyan mérnökhall­gatók és ácsok számára igazi csemegét jelentett, de egy nemzedéket fosztott meg a város egy egyik legszebb 19. századi palotájának látványától. Végre megkezdőd­hetett a méltatlanul elhanyagolt ház helyreállítása, 1 az újonnan alapított Andrássy Gyula Budapesti Német Egyetem működik majd benne. A Belső-Józsefvárosban, a Nemzeti Múzeum mögött húzódó tér északi végén áll ez az épület, amely több szempontból is fontos számunkra. Az egyik, hogy a 19. századi magyar építészet egyik legnagyobb formátumú magyar építészének, Ybl Miklósnak az alkotása. A másik, hogy szinte érintetlenül megőrizte eredeti képét, ami nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy még a második világháborút meg­előzően állami tulajdonba került, elkerülte a barbár kifosztást, pusztítást. Festetics 2 Tasziló 1933-ban bekövetkezett halála után a magyar állam megvásárolta az épüle­tet, tudományos intézmények elhelyezésére. 1941-től itt működött a Teleki Pál Tör­ténettudományi Intézet majd utóda a Kelet-Európai Tudományos Intézet. ( Később több évtizeden keresztül az OSZK különböző osztályainak, gyűjteményeinek, illet­ve raktárainak adott otthont. A palota falai között a legutóbbi időkben az ELTE Szociológiai Tanszéke működött, s a hallgatók hajdan nagyvonalú, pompás, immá­ron lepusztult helyiségeiben szemléletesen találkozhattak a vérbeli magyar cifra nyomorúsággal. Mégis ez a sok évtizedes folyamatos használat tette lehetővé, hogy a gazdag belső architektúra, a kiemelt terek faburkolatai, néhány kandalló, táblás parketták, csillárok átvészeljék az idők viharait. 1 A saroktelekre emelt egyemeletes épület a Pollack tér felé szabadon állóan, a Bródy Sándor utca felé zártsorú beépítésben épült. A zárt, tömbszerű megjelenés, a még romantikus elemeket is alkalmazó neoreneszánsz homlokzat, a palota előtt lánccal összefűzött vastuskókkal, az itáliai reneszánsz palazzók legszebb példáit idé­zik emlékezetünkbe. Kilenctengelyes, térre néző főhomlokzatának síkszerűségét elegánsan töri meg a középtengelybe állított, félköríves főkaput közrefogó, két pár toszkán oszlop által gyámolított, öntöttvas rácsú - mintegy diadalívként ható -, enyhén íves erkély.' A lábazat, a sarkok erőteljes, rusztikus, kváderes kiképzése, a hangsúlyos, volutás, konzolsoros főpárkány mintegy keretbe foglalja a szintenként fokozatosan finomabb vakolat kváderrel - az emeleten már csak bekarcolt - díszí­tett homlokzatokat. Az ablakokat finom plasztikával kialakított, felfelé szélesedő tölgyleveles, medalionos pilaszterek keretelik. A földszinti ablakszemöldök az osz­tópárkány síkjából előreugró tagozat, amely egyben a kis csigás, konzolos, íves szemöldökpárkányos emeleti ablakok talapzatául is szolgál. A déli, új rádió épület felé néző, valamint a Bródy Sándor utcai tíztengelyes oldalhomlokzaton az építész

Next

/
Oldalképek
Tartalom