Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

G. Lászay Judit: Egy palota, két tervrajz. Adalékok a Festetics-palota, Budapest VIII. Pollack Mihály tér 10. építéstörténetéhez

1. kép. Józsefvárosban 5 pacsirta és József utcza sarkán 946 sz. és 947 sz. a. lévő Ybl Miklós és Wachselmann Ignác térképe. 1862. (BFL XV. 226 P. J./43.) képeken egymáshoz hasonló elrendezésű, a saroktelek utcák felőli határára emelt „L" alakú beépítést láthatunk." Az 1837-es Vasquez-féle térképen már feltűnik a Nemzeti Múzeum, amit akkor kezdtek építeni, kertjében, telkünkkel szemben, lovarda működött. Az első telekátírási dokumentum 1833. november 12-én kelt.

12 Eszerint a józsefvárosi Stadt Gut Gasse" 823-as számú 447 négyszögöles telket, amely 1786. augusztus 18-a óta tulajdonukban volt, Szűts András özvegye, született Bálás Mária 4550 forintért eladta Tóth Prónai Prónay Sándornak. Tehát az üres telekre Szűtsék építették az első házat. A nagy árvíz épületkárait feltüntető 1838-as térképről kiderül, hogy noha a környéken és magában a tömbben is sok épület elpusztult, a Prónayház megmaradt. Ebből arra következtethetünk, hogy jobb minőségű volt, szilárd anyagból épült." 1840. szeptember 17-én örökösödés jogcímén Tóth Prónay b. Prónay Albert'

1 nevére írták az 1833-ban Prónay Sándor nevére írt 941 (telkünk száma) és 942. szám alatt fekvő házakat, ugyancsak nevére az árverés utján megszerzett 943. számú házat, amely 1792 óta Fux Lukács tulajdonában volt."' 1860. október 30-án új tulajdonost, özv. Kern Józsefnél jegyezték be az ingatlan tulajdonába,

17 majd 1862. február 19-én 10.500 forintért gróf Festetics György vásárolta meg az ingatlant.

IK A telekre felépítendő palota építési engedélyi kérelmét Ybl Miklóssal együtt, rövid időn belül, 1862. május 29-én benyújtották.''' Festetics 1867-ben megvásárolta az Öt Pacsirta utcában lévő, 942. számú, szomszédos telek nagy részét, mely a Nemzeti Lovardához tartozott s azon díszkertet alakítottak ki. Az 1862-ben készült Ybl-Wachselmann-féle térképen-'" - amely a mai Pollack tér - Bródy Sándor utca - Szentkirályi utca - Reviczky utca által határolt terület helyszínrajza méretadatokkal, telekszámozással és térkimutatással -, jól látható, hogy a Bródy Sándor utca esetében egy új utcavonalhoz igazodott Ybl, s egy a korábbinál szélesebb, pontosan 6 bécsi öl széles utca alakult ki. ( 1. kép) A mö-