Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Krcho János- Szekér György: Adalékok a kassai ferences templom középkori építéstörténetéhez

helyreállítása 1674-76 között folyik.

20 1682-85 között hallunk a kolostor Szent Antal kápolnájáról.

21 1718-24 között a városi hatóság támogatásával ismét renoválják a templomot. 1764-ben a ferences rend tartományi gyűlésén a templom és a kolostor titulusát Páduai Szent Antalra változtatják.

22 1764-ben újabb átépítés kezdődik a templomon és a kolostoron. 1787-ben II. József rendeletére szűnik meg a rendház.

23 A kassai egyházmegye megalakulása után 1804-ben az egykori ferences templom szemináriumi templom lesz - ma plébániatemplom - a volt kolostor konzervatórium.

24 A kassai ferences templom kutatástörténete Kassa középkori építészetének kutatóit sokáig csak a Szent Erzsébet templom foglalkoztatja. A ferences templomot csak a dóm-kapcsolatok révén vizsgálják. A ferences templomról először Henszlmann Imre ír 1886-ban; azt az alábbi egy mondattal elintézve: „a szemináriumi templom eredetileg csúcsíves stylú volt, hanem az 1681-ben egészen átidomították, alig másodrendű".

25 Dűmmerling Ödön, a középkori ferences építészettel foglalkozó tanulmányában, a templomról csak rövid építészeti leírást ad.

26 Vaclav Mencl, elsősorban a kaputipológia alapján, a Kassa és a délnémet Parler-kör közötti kapcsolatot próbálja meg Prága és Krakkó közvetítésével levezetni.

27 A ferences templomot egyhajósnak és késő gótikusnak tartja. Két fő építési periódust különböztet meg, az elsőben, szerinte, a hajó és a szentély falai épülnek meg a diadalív-pillérek alsó részével, a külső támpillérek kivételével. A szentély belső lefutó és konzolokról induló faloszlopait a krakkói templomokkal rokonítja; az egyszerű, félnyolcszög-keresztmetszet hasonló a krakkóihoz. Kassán ez bővül hengertagozatokkal, a poligonoldalak középtengelyében. Ezek a formai sajátosságok a dóm épületén is megtalálhatók. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a szentély mérművei nem a fal középvonalában helyezkednek el, hanem a belső síkra állították azokat, így az első periódust Mencl, a Krakkó-Kazimier-i Szent Katalin templom építésével és Wernher mester műhelyével hozza kapcsolatba.

28 Krakkói orientáltságú volt szerinte az a mester, aki a ferences templom első építési periódusa során működött, s aki ezután a dóm építkezésén dolgozott tovább. Név szerint is megpróbálja azonosítani e mestert a városi könyvekben 1420-24 között szereplő Péter mesterrel, aki királyi építész volt.

29 Mencl a dóm műhelyében dolgozó mester korábbi művének tartja a ferences templom nyugati kapuja feletti relief már akkor is látható darabját. Ezen a reliefen egy 1406-os évszámot vél felfedezni, ennek alapján az első mester Krakkóból Kassára való érkezését 1400 körűire teszi és neki tulajdonítja a szentély ülőfülkéjét is. Egy későbbi tanulmányában azonban ezt már a második építési periódusra teszi.

30 A második periódushoz tartozna még, Mencl szerint, a diadalív felső része és az egész szentélyboltozat. Ez a második műhely 1465 körül a dóm mellékhajóinak beboltozása után jött vissza a ferences templom építkezésére. Az ülőfülke átmetsződő pálcáit és konzolokról induló áttört mérműves íveit a dóm északi kapujával hozza összefüggésbe, mellyel szerinte lezárul a Zsigmond-kori stílus hatása Kassán. Később újra foglalkozik a szentélyboltozattal, arra hívja fel a figyelmet, hogy a szentély faloszlopainak formái és a hengertagok száma nem felelnek meg az induló bordák számának, ez a szentély falainak és a boltozatának peióduskülönbségére utal.

31 Gerevich László, bár főleg a dóm építészettörténet összefüggéseivel foglalkozik, annak kapcsán a ferences templom nyugati kapujának központi reliefjét is vizsgálja. Véleménye szerint a dombormű szoros stiláris kapcsolatban áll a dóm