Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Krcho János- Szekér György: Adalékok a kassai ferences templom középkori építéstörténetéhez

Adalékok a kassai ferences templom középkori építéstörténetéhez 1 KRCHO JÁNOS - SZEKÉR GYÖRGY ssán a 14. század végén jelennek meg a ferences szerzetesek. A kolostor az 1384-es Pisani-féle jegyzékből még hiányzik, de 1401-ben már megvolt. 2 1402-ben a ferencesek már ténylegesen jelen vannak a városban, a kassai plébánossal is összetűzésük támad, melyet IX. Bonifác pápa bullája old fel. 3 Hagyományosan 1405-re teszik a templom felszentelését. 4 Ez év­ből való ugyanis Tornai Sáfár Dorottya, Perényi (Rihnói) Pál mester özvegyének végrendelete, mely szerint a kassai Szent Miklós ferences templomban, a Mária kápolna oltára előtt választ magának sírhelyet. 5 A kolostor állapotát jelzi, hogy 1406. novemberében Abaúj és Sáros vármegye közgyűlését itt tartják. 6 Az 1410-es évektől kezdve megszaporodnak a kolostorra vonatkozó adatok. 1410 körül Gönc­ruszkai Péter, 1419-ben Vilbarati Dénes kassai polgár, 1431-ben egy Katalin nevű asszony kisebb-nagyobb adománya ismert. 1480-ban, egy birtokügylet kapcsán, ér­tesülünk Gruman Miklós kassai polgár, a város tanácsosa és neje Ágota adomá­nyáról. Ekkor szerepel Váli Péter guardian, Cseh Prokop, Morva György hitszóno­kok, Esztergomi János sekrestyés, Darholc Pál és Spusdorfer János kassai bíró, vi­lági gyámok neve is. 7 A 15. század végén munkálatok folyhattak az épületegyütte­sen, ugyanis 1497-ben István ács 10 forint tilalmat tett a templom gondnokaira. 8 1517-ben egy birtokügyletben Erdélyi Boldizsár guardian neve fordul elő. 9 1522­ben Bezdédi Miklós „hitehagyott" egykori kassai ferences, ellen tesznek feljelen­tést a városi tanácsnál a kassai ferencesek. 10 Egy 1522-es adat szerint Csapy György és felesége 300 forintot adott a kolostor építésére. 11 1523-ban egy kassai polgár vádolja a kassai ferencesek guardianját „botrányos élettel". 12 1526-ban, a „mohácsi vész" elhárítására, 40 márka súlyú ezüst felszerelést ad a kolostor a kirá­lyi biztosoknak. 13 1531-ben, a reformáció kezdetén, Kassán a polgárok Dévai Bíró Mátyás hatására a ferenceseket és a domonkosokat kikergetik a városból, akik még ez évben, királyi biztosok közbenjárására, visszatérhetnek. 14 1533-ban Pesti József guardiánt és Csongrádi Ferenc hitszónokot rendeli ide a váradi közgyű­lés 15 . 1551-ben a polgárok újra kiűzik a ferenceseket a városból, akik még 1554­ben visszatérhettek ugyan, de az 1556-os, az egész várost sújtó, tűzvész után a le­égett kolostort elhagyják. 16 1650-ben térnek újra vissza a ferencesek Kassára, és mivel a mariánusok lemondanak jogaikról a salvatorianusok kapják meg az akkor már majd száz éve elhagyott kolostor egy részét, a másik része továbbra is tüzérsé­gi raktárként működik. 17 A ferencesek és a katonaság között úgy osztják meg a te­rületet, hogy a templom szentélyét, sekrestyéjét és tornyát kapják először vissza a ferencesek. 18 A katonaság végleg csak 1668-ban vonul ki a területről. 19 A kolostor

Next

/
Oldalképek
Tartalom