Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Hadik András: Egy „várépíttető” a századfordulón: Walla József (1855-1920)

Egy „várépíttető" a századfordulón Adalékok a XIX-XX. század magyar építőiparának történetéhez HADIK ANDRÁS Személyes emlékezéssel kezdem írásomat, mert amiről szó lesz a gyermekkoromba vezet vissza. Mióta eszemet tudom, egy várszerű titokzatos tornyos épület keltette fél érdeklődésemet, ha kitekintettem törtökbálinti házunk ablakán Budaörs, ill. Budapest felé, de a 80-as évekig még az épület közelében sem jártam soha. Csak annyit tudtam - családi szájhagyomány révén, - hogy egy gazdag pesti polgáré volt, és Wallavillaként emlegették. (1. kép) Az 1980-as évek elején, mint a Magyar Építészeti Múzeum kezdő dolgozója alkalmam nyílt megismerkedni Róth Miksa leányával, Róth Amáliával, aki, mikor meghallotta, hogy hol lakom, mesélni kezdett a régi szép törökbálinti nyarakról, s hamarosan kiderült, hogy ő id. Walla József unokája. így kerültek a Walla-dokumentumok a Múzeumba, és felkérésre kezdtem kutatni a Walla-család történetét. Egy népszerűsítő hangvételű cikk lett a kutatás eredménye, mely 1984-ben jelent meg.

1 De hogyan kerülhetett ide Törökbálintra egy gazdag pesti nagypolgár? Az 1880-as 90-es évektől kezdve egyre több nyaraló érkezett Budapestről e közeli, jó levegőjű faluba. Az első nagy név Munkácsy Mihály, aki az 1860-as évek közepén három ízben nyaralt itt; 1892 után pedig Molnár Ferencet is itt találjuk.

2 Itt született Feleki Kamill és itt nyaralt André Kertész is gyermekkorában. A Walla-család is ide vonzotta a baráti körét, így többek között Herzog Fülöp építészt, Weinwurm Antal „cinkográfust", a rokon Szabó Antal szobrászt és még számos más ismert személyiséget. A faluban öt épület fűződik id. Walla József nevéhez. Sajnos - egy kivételével a tervezők neve és az építés ideje ismeretlen. Az első épület az Árpád utcában az ún. „alsó" villa, eklektikus stílusban épült. Annyit tudni róla, hogy 1900-ban már állott, mert Wittinger Antal „Törökbálint története" című munkájában már említi

3

, lehetséges hogy Ray Rezső (1845-1899) a Svájcból Magyarországra telepedett építész munkája, aki tervezett Wallának. Volt az Árpád utcában még egy villa, amit a felismerhetetlenségig átalakítottak. Erről dokumentum egyelőre nem került elő. 1903-ban Walla saját költségén óvodát épített a falu számára, és egy évig az óvónő fizetését is fedezte. Az egyszerű oromzatos épület ma is áll, némi átalakítást elszenvedve. A (régi) temetőben 1915-ben épült a klasszicizáló családi kripta, melyet id. Dümmerling Ödön tervezett, a színes ablakok Róth Miksa munkái.

4 Az az ominózus tornyos villa, amelyről cikkem elején szó volt a képeslapok tanúsága és Róth Amália közlése szerint három szakaszban épült. Először a tetőte-