Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)
43. kép. A Wechselmann-villa. Klösz György felvétele. nűvé tette, hogy azt nem a tervezéssel nem foglalkozó építőmester, hanem valamely jelesebb tervező készítette. Formai elemzések alapján, és mivel az épület részlettervei az Ybl-hagyatékban találhatók, először azt feltételeztem, hogy a Wechselmann-nal szoros munkakapcsolatban álló Ybl Miklós lehetett a tervező. 198 A további kutatások során azonban bebizonyosodni látszott, hogy a tervező Unger Emil volt, akinek szerepét már a kortárs Hevesi Lajos is megemlítette. 199 Az épületet a telek fasor felőli harmadába, annak teljes szélességét kihasználva tervezték eredetileg. Az épület maga 8° széles, és két oldalán, az oldalbejáratok előtt csaknem 2-2° széles íves kocsialáhajtóval egészült volna ki. 200 (Az aláhajtok végül nem épültek meg.) Az egyemeletes épület 11 °3' mélységben nyúlt hátra a telken. Zárt kubusát csupán a fő- és a hátsó homlokzat loggiái bontották meg. A tömeg zártságát hangsúlyozta az alacsony attika mögött csaknem eltűnő, kis hajlásszögű tető. A szerény részletformákkal képzett főhomlokzaton két hangsúlyos elem uralkodott; az egyik a szinteket elválasztó triglifes, rozettás frízű övpárkány, amely a terven, az aláhajtókon is folytatódott, de ott főpárkányként; a másik a homlokzat középrészén a két szintet összefogó hatalmas ívű nyitott előcsarnok. A profílozott, csaknem 2 öl átmérőjű félkörív párkányzat közvetítésével támaszkodott egy-egy toszkán oszlopra. Az ívzugokat egyszerű körtárcsák töltötték ki. (A terveken itt rozetták szerepelnek, az övpárkányon viszont a triglifek között sima körtárcsák.) Az előcsarnok előtt kőbábos mellvédű félkör alakú terasz, amelyre négy lépcsőfok vezet a kertből, és ahonnan hat további lépcsőfok vitt az előcsarnokba. Az előcsarnok hátfalán hármas nyílás (a terven vízszintes, a megépült változaton vállkőre támaszkodó félkör záródással). A nyílások között toszkán pilaszterek, amelyekre a külső övpárkánnyal megegyező párkányzat támaszkodott. Az emeleten az ívezet homályába középen egy ablak nyílott, két oldalán faltáblákkal. A főhomlokzat falmezőit a földszinten toszkán, az emeleten ión pilaszterek zárták le. A falmezők középvonalában egy-