Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Voit Pál: Martin Wittwer, a győri karmelita templom építésze (Adatok a dunai barokk építőiskola magyarországi kapcsolataihoz)

272. kép. Bécs. Albertina. Johann Bemard Fischer von Erlach vázlata a prágai karmelita apácák Szent József templomáról, 1682 körül ovális alaprajzú centrális templomok sorában azonban időrendben mé^is csupán második: mert a győri karmelita terv néhány evvel megelőzi azt, s alkotója Martin Wittwer más utakat járva jut el a dunai barokk iskola ezen eredményeihez. Martin Wittwer a XVII. század nyolcvanas éveiben tűnik fel Prágában az ottani karmelita nővérek Szent Józsefről nevezett templomának építésénél. Életrajzíré)]a szerint

24 1667 október 23án született Tirolban, Imst városkában, parasztszülőktől. Kőművesmesterséget tanult, s mint vándorlegény jutott Prágába, ahol a szintén imsti származású honfitársa ,,Ignác kármelrondű testvér ügyes építőmester szolgálatába szegődött, és résztvett a prágai karmelita apácák éppen akkor épülőfélben levő templomának építésében".

25 Ez az Ignác testvér azonos a prágai karmelita iratokban említett Ignatio di Giesua-val,

2fi viszont ő nem más, mint Johann Martin Rass, szerzetesi nevén Fráter Ignatius a Jesu, aki Imstben született 1640-ben, és feltehetően Linzben halt meg 1694-ben.

27 Johann Martin Rass 1682 tői vezette a prágai karmelita nővérek M alá Strana-i (Kleinseite) Szent József templomának építkezését, viszont a szakirodalom egyöntetűen megegyezik abban, hogy e különös művészi hatású alkotás — amely szinte páratlan elszigeteltségben áll Közép-Európa építészeti emlékanyagában tervezője Ignác karmelita atya nem lehetett. A prágai Szent József-templom építésébe Martin Wittwer intenzíven kapcsolódott be, s végül is otthagyva a világi életet, az építőmesterség céhek felé vezető útját, 1695 május 3-án fogadalmat tett, s a prágai kolostorban belépett a karmelita rendbe. A karmelita apácák templomópítóse 1691-ben már befejeződött, s feltehető, hogy a munkálatok utolsó szakaszát már Wittwer irányította. Szerepe azonban itt még neki sem volt több, mint mesterének és földijeitek Johann Martin Rassnak, mert csupán a készen kapott terv kivitelének megszervezése és műszaki felügyelete hárult reá. A prágai templom tervezőjének személye sokáig és élénken foglalkoztatta a nemzetközi szakirodalmat, így több, Prágában működő vagy itt megfordult neves építészt hoztak kapcsolatba e művel: előbb Carlo Luragot, majd Domenico Orsy se Orsi11 it, Abraham Parist, sőt Johann Bemard Fischer von Erlachot tartották a templom tervezőjének. A végső eredményt Johann Josef Morper analízise bontotta ki,

28 akinek megállapításait a mai szakirodalom is irányadónak tekinti.

29 Morper szerint a tervező személyének eldöntéséhez a templomon kívül a kolostor építéstörténetét is ismerni kell, mert — s ezt igen helyesen állapítja meg — egyegy időnként felbukkanó mester vagy közreműködő építész neve igen sokszor nem vonatkoztatható az egész műre. Kétségtelen, hogy 1662-ben I. Lipót császár megerősíti a karmelita nővérek Ferdinándféle alapítólevelét s ekkor, mint építési szakértő Carlo Lurago működik itt: ő volt a kolostor első építésze. 1672-ben a kolostor kerítőfalának jogi vitájában Giovanni Domenico Canevale császári főkőművesmester és Giovanni Domenico Orsy de Orsini császári főépítész segédkeztek. Canevale feltehetően Luragot és építőcsportját váltotta fel a kolostor munkáinál. Különféle építkezésekkel