Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)
IN MEMORIAM - Farkas Edit (1921-1993) Balázs D. - R. Munster
IN MEMÓRIÁM FARKAS EDIT ANTARKTIKA KUTATÓJA (1921-1993) „Sajnos megyek mindig lejjebb... Régi rákbetegségem, amit vagy 12 évig kordéiban tudtak tartani az orvosok, most pár hónapja kitört és pont a csontjaimat támadta meg. Nehezen tudok csak két bottal járni. A gerincem roppan össze, így az íróasztalnál, a computernél nem tudok már ülni. csak 5-10percig, pedig egy sor érdekes írást szerettein volna még befejezni..." Ezeket a sorokat írta 1992. november 26-án, Wellinglonban, az utolsó levelében Farkas Edit meteorológus, aki a magyar nők közül elsőként jutott el a Délisarkvidékre. Nem sokkal később egy idegen címzésű borítékban angol nyelvű újságkivágatként érkezett a hír: Pioneer scientist and ozone expert dies at 71... Meghall az úttörő tudós és ózonkutató 71 évesen... De ki volt ez a tudós, aki Földünk e távoli országában, Új-Zélandon oly megbecsülést szerzett a magyar névnek? Farkas Edit Gyulán született 1921. október 13-án. Szentgotthárdon, Győrött és Budapesten végezte elemi és középiskoláit, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett fizika-matematika szakos tanári oklevelei 1944-ben. Nem sokkal később szüleivel és Mária bugával a szovjet csapatok elől Ausztriába menekült. Sok hányódtalás után 1949-ben letelepedési engedélyt kaplak Új-Zélandon, ahova hamarosan meg is érkeztek a hontalanok sokaságát szállító „Dundalk Bay" nevű hajóval. Editnek hiába volt tanári diplomája egy jóhírű európai egyetemtől, mindent elölről kellett kezdenie! Először konyhai kisegítőként dolgozóit a Palmcrston North kórházban, majd egy helybeli magyar pártfogója, Major József segítségével a wellingtoni Tudományos Kutató Intézet könyvtárában kapott ideiglenes állást. In tökéletesen elsajátította az angol nyelvet, közben pedig a Victoria Egyetem fizika szakán tanult tovább, és 1952ben megszerezte a magyar egyetemi doktorátusnak megfelelő Master of Science diplomát. Ennek birtokában az új-zélandi meteorológiai szolgálatnál alkalmazták kutaló meteorológusként. Fő tudományos munkaterülete a sztratoszféra dinamikája, az atmoszféra szennyeződéseinek hatása a besugárzás erősségére és az ózonkutatás. Az 1970-es évektől az utóbbi vált munkássága meghatározójává, mivel a légkör ózontartalmában bekövetkezett anomáliák erre irányították a szakemberek figyelmét. 1974-ben lehetőségei kapott arra, hogy az új-zélandi Antarklika-kutatás keidében a jeges kontinensre utazzon és a helyszínen végezzen műszeres megfigyeléseket. Tudomásunk szerint ő volt az első magyar nő a Déli-földrészen, sőt világviszonylatban is azon kevés nők közé tartozik, akik eljutottak ezen zord jégvilágba. (Bővebben a Magyar Utazók Lexikonában, Farkas Edit címszó alatt.) Farkas Edit tudományos kutatásainak eredményeit mintegy 40 tanulmányban adta közre. Rendszeresen előadásokat lation az. ózonkutatással foglalkozó nemzetközi konferenciákon. Foglalkozott az „ózonlyuk" problémával is, bár ezt a kifejezést helytelenítette. Szerinte a magaslégkör ózontartalmának idő- és térbeli eloszlási változásait elsősorban a sztratoszféra abnormális dinamikája okozza, és csak kis mértékben játszik szerepet az emberi tevékenység. Farkas lùlit munkásságát 1986ban, nyugdíjba vonulásakor az. új-zélandi meteorológiai szolgálat Henry llill-éremmel tüntette ki, a Nemzetközi Ózon Bizottság pedig az 1988. évi ülésén külön elismerésben részesítette. ...A bevezetőben említett levél megírása után nem sokkal egészségi állapota annyira megromlott, hogy karácsonykor kórházba kellelt szállítani. 'Türelmesen viselte a csontrák kegyetlen fájdalmát, melyet a morfium injekciók alig csillapítottak. Családtagjai éjjel-nappal felváltva mellette voltak, és beengedték hozzá ked-