Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

IN MEMORIAM - Farkas Edit (1921-1993) Balázs D. - R. Munster

IN MEMÓRIÁM FARKAS EDIT ANTARKTIKA KUTATÓJA (1921-1993) „Sajnos megyek mindig lejjebb... Régi rákbetegsé­gem, amit vagy 12 évig kordéiban tudtak tartani az orvosok, most pár hónapja kitört és pont a csontjaimat támadta meg. Nehezen tudok csak két bottal járni. A gerincem roppan össze, így az íróasztalnál, a computer­nél nem tudok már ülni. csak 5-10percig, pedig egy sor érdekes írást szerettein volna még befejezni..." Ezeket a sorokat írta 1992. november 26-án, Welling­lonban, az utolsó levelében Farkas Edit meteorológus, aki a magyar nők közül elsőként jutott el a Déli­sarkvidékre. Nem sokkal később egy idegen címzésű borítékban angol nyelvű újságkivágatként érkezett a hír: Pioneer scientist and ozone expert dies at 71... Meghall az úttörő tudós és ózonkutató 71 évesen... De ki volt ez a tudós, aki Földünk e távoli országában, Új-Zélandon oly megbecsülést szerzett a magyar név­nek? Farkas Edit Gyulán született 1921. október 13-án. Szentgotthárdon, Győrött és Budapesten végezte elemi és középiskoláit, majd a Pázmány Péter Tudományegye­temen szerzett fizika-matematika szakos tanári oklevelei 1944-ben. Nem sokkal később szüleivel és Mária bugá­val a szovjet csapatok elől Ausztriába menekült. Sok hányódtalás után 1949-ben letelepedési engedélyt kaplak Új-Zélandon, ahova hamarosan meg is érkeztek a honta­lanok sokaságát szállító „Dundalk Bay" nevű hajóval. Editnek hiába volt tanári diplomája egy jóhírű európai egyetemtől, mindent elölről kellett kezdenie! Először konyhai kisegítőként dolgozóit a Palmcrston North kórházban, majd egy helybeli magyar pártfogója, Major József segítségével a wellingtoni Tudományos Kutató Intézet könyvtárában kapott ideiglenes állást. In tökéle­tesen elsajátította az angol nyelvet, közben pedig a Victoria Egyetem fizika szakán tanult tovább, és 1952­ben megszerezte a magyar egyetemi doktorátusnak megfelelő Master of Science diplomát. Ennek birtokában az új-zélandi meteorológiai szolgálatnál alkalmazták kutaló meteorológusként. Fő tudományos munkaterülete a sztratoszféra dinami­kája, az atmoszféra szennyeződéseinek hatása a besugár­zás erősségére és az ózonkutatás. Az 1970-es évektől az utóbbi vált munkássága meghatározójává, mivel a légkör ózontartalmában bekövetkezett anomáliák erre irányítot­ták a szakemberek figyelmét. 1974-ben lehetőségei kapott arra, hogy az új-zélandi Antarklika-kutatás keidé­ben a jeges kontinensre utazzon és a helyszínen végezzen műszeres megfigyeléseket. Tudomásunk szerint ő volt az első magyar nő a Déli-földrészen, sőt világviszonylat­ban is azon kevés nők közé tartozik, akik eljutottak ezen zord jégvilágba. (Bővebben a Magyar Utazók Lexikoná­ban, Farkas Edit címszó alatt.) Farkas Edit tudományos kutatásainak eredményeit mintegy 40 tanulmányban adta közre. Rendszeresen előadásokat lation az. ózonkutatással foglalkozó nemzet­közi konferenciákon. Foglalkozott az „ózonlyuk" prob­lémával is, bár ezt a kifejezést helytelenítette. Szerinte a magaslégkör ózontartalmának idő- és térbeli eloszlási változásait elsősorban a sztratoszféra abnormális dina­mikája okozza, és csak kis mértékben játszik szerepet az emberi tevékenység. Farkas lùlit munkásságát 1986­ban, nyugdíjba vonulásakor az. új-zélandi meteorológiai szolgálat Henry llill-éremmel tüntette ki, a Nemzetközi Ózon Bizottság pedig az 1988. évi ülésén külön elisme­résben részesítette. ...A bevezetőben említett levél megírása után nem sokkal egészségi állapota annyira megromlott, hogy karácsonykor kórházba kellelt szállítani. 'Türelmesen viselte a csontrák kegyetlen fájdalmát, melyet a morfi­um injekciók alig csillapítottak. Családtagjai éjjel-nap­pal felváltva mellette voltak, és beengedték hozzá ked-

Next

/
Oldalképek
Tartalom