Károlyi Zsigmond szerk.: A szegedi árvíz 1879. (Vízügyi Történeti Füzetek 1. Budapest, 1969)
Károlyi Zsigmond: Adatok a szegedi árvíz történetéhez
zatos kialakításának programját vehette csak alapul. A város területét teljesen feltölteni csak a belső körútig lehetett, azon túl csupán a sugárutak, illetve utak befelé fokozatosan emelkedő feltöltéséről, a két körút összekötéséről lehetett szó. Mégpedig úgy, hogy újabb árvíz esetén — az 1879. évi dráma lefolyásához hasonlóan — a lakosság menekülési lehetőséget találjon a Belváros felé. A külső körúton kívüli területek már feltöltetlenek maradtak, árvédelmüket a tiszai fővédvonal szakadása esetén csak a körtöltés biztosította. így alakult ki az ősi tradicionális jellegű városmag körül az új, 19. századi polgári övezet: reprezentatív utcai homlokzattal épült üzleteivel, bankjaival, bérházaival és a modern városi élet egyéb követelményeinek megfelelő épületeivel. A városrendezés a külső övezetre: a meglevő agrárés a kialakuló ipari proletariátus lakhelyére, a leendő ipartelepekre nem volt, illetve —• anyagi eszközeinek korlátai miatt — nem is lehetett tekintettel. Az eszményi szintnek ez a kompromisszumos megoldása azonban elhibázottnak bizonyult. Megnövelte a fakadóvizes, lecsapolhatatlan mélyedések számát, és súlyos, csaknem leküzdhetetlen korlátokat emelt a közművesítés kiterjesztése elé. Ugyanakkor pedig a feltöltés követelményeivel megdrágította az építkezést, s az ideiglenes jellegű építkezésekkel hosszú ideig egész városrészeket rögzített a korábbi fejlődési szinten. 53 Mindezek ellenére Lechner Lajos terve nemcsak az adott körülmények között, hanem a kor mércéjével mérve is kiváló alkotás volt, mely az elpusztult hajdani mezőváros helyén egy új korszerű várost alakított ki — vagy pontosabban szólva: egy korszerű város kialakulásának lehetőségeit teremtette meg. Mind a szegedi árvízzel kapcsolatos műszaki tanulságok, mind az itt ismertetett — és a továbbiakban még részletesebben feltárandó — történeti adalékok elemzése, mind Szeged újjáépítésének ismertetése — sokkal szélesebbkörű és mélyebb tárgyalást érdemelne, mint amire a jelen füzet terjedelme lehetőséget adott. így most csupán a történeti események hívebb bemutatásához, a valóság teljesebb megközelítéséhez nélkülözhetetlennek látszó, eddig homályban maradt, és főleg a vízügyi irodalomban hézagosan tárgyalt fontosabb adatokra és szempontokra kívántuk felhívni a figyelmet. Segíteni kívánva ezzel a további kutatást is — és talán előkészíteni azt a várható nagyszabású monográfiát, mellyel Szeged történészei fognak az árvíz 100. évfordulója alkalmával, városuk történetének még teljesebb feltárásához és megismeréséhez hozzájárulni. 53. A munka korabeli ismertetése: Stübben J. 43., későbbi bírálata: Bálint S. 58. és Nagy Z.— Papp I. 59. sz. i. m., stb.
