Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

ROZS ANDRÁS BARANYA MEGYEI BÁNYAÜZEMEK ÉS BÁNYÁSZ TELEPÜLÉSEK AZ 1956-OS FORRADALOMBAN Baranya megye gazdasági, politikai helyzete az ötvenes évek első felében Az 1940-50-es évek fordulójára a dél-dunántúli térségben is megtörtént a gazdaság és társadalom szovjetizálása, az államhatalmi, közigazgatási intézmények, a gazdasági üzemek államosítása, a totális, egypárti irányítás bevezetése. Baranya megye és Pécs város térsége a „szocialista társadalom építésében" különösen jelentós szerepet kapott a központi párt- és állami vezetéstől. Elsősorban Komló, valamint Pécs, a két bányászváros az erőltetett iparosítás mintaterepeivé váltak. A pártvezetés a Pécs és Komló környéki bányákban az ötvenes évek elejétől fokozta a termelést. 1955-ben megindult a „bauxitbányászatnak" álcázott uránérc-kitermelés is Pécs mellett, Kővágószőlősön. Az iparból élők aránya nőtt, de a növekedés messze elmaradt az országos átlagtól. A térségben a nehézipar részesedése nagyobb lett, de a megyében inkább a könnyűipari termelés dominanciája érvényesült, különösen a pécsi sör-, porcelán-, bőr- és kesztyűgyár révén. Leginkább az építőipar fejlődött a pécsi, komlói ipari-bányászati centrumok építkezéseinek következtében. A jelentős munkás- és alkalmazotti létszámot a szolgáltatóiparnak kellett ellátnia. Az ipari üzemek közül a térségben a pécsi Sopiana

1 Gépgyár számított a legjelentősebbnek mind a termelés, mind a munkáslétszám terén.

2 A szocialista iparosítás, a bányászat nagyarányú támogatása Pécs várost jelentős mértékben átalakította, lakóinak száma 1954-re 115 000-re nőtt.

3 A megnagyobbodott terület és lakosság igen nagy feladat elé állította a városi közigazgatást, elsősorban az egészségügyi és szociális ellátást. Pécs 1950-től 1954-ig a Baranya Megyei Tanácshoz tartozott, 1954 novemberétől azonban megyei tanácsi jogú város lett. A lakásépítések számának ugrásszerű emelkedése a komfortfokozatban is javulást eredményezett. A 6-8 ezer A pécsi gépgyár elnevezése Pécs ókori nevéből - Sopianae - ered, de a hivatalos elnevezés téves hagyomány nyomán - Sopiana Gépgyár volt, ezt használta a pécsi sajtó is. - R. A. 2

T. Mérey, 1985, 192-193. o. 3 Baranya Megyei Levéltár ( a továbbiakban BML), XXIII. 104. Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Igazgatási Osztályának iratai, 1954. év. Szám nélkül. Pécs város állami közegészségügyi felügyelőjének, dr. Ratkóci Károlynak 1954. év IV. negyedévi beszámoló jelentése. Közli: Márfi, 1996, 298-301. o.