Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Dr. Pfieffer Miklós: A felvidéki magyar ifjúság és a magyar nemzeti gondolat a húszesztendős csehszklovákiai kisebbségi helyzet idején

PFEIFFER MIKLÓS csekély hányadát nemzeti és vallásos szempontból egyaránt erőteljesen meg­fogta. Hasonló munka folyt Komáromban, Érsekújváron stb. A falusi katolikus ifjúságot a SZKIE (Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Egylet) szervezte be: többszáz fiókegyletben közel húszezer legényt és leányt. Sok gyanúsításnak és nehézségnek volt kitéve legkülönfélébb irányban. Ala­pítója, Bubnics Mihály rozsnyói püspök és ebben egyházi munkatársa, Msgr. Kovács Gyula nemcsak vallási, hanem nemzeti szempontból is arany­könyvbe Írandó alkotást végzett a SZKIE magyar tagozatának megalapítá­sával és kiépítésével. Főtitkára pedig Meggyesi Sándor, ma e minőségben országos vonatkozásban vezet Budapesten. Hasonló ifjúsági munka indult örvendetesen a felvidéki magyarság között evangélikus és református részről is. Ebben talán inkább a szorosab­ban vett hitbuzgalmi rész áll a munkaprogram előterében, mint az ifjúsági munka szociális és sportgyakorló része. A felvidéki magyar diáksághoz visszatérve, nagy hézag lenne tájékoz­tató cikkünkben, ha legalább röviden meg nem említenők azt, hogy a ma­gyarság mily áldozatkész módon karolta fel szellemileg és méginkább anya­gilag, intézményes menz a-segélyekkel és diákotthonoknak a csehszlovákiai egyetemi városokban való fenntartásával. (A magyar ellenzéki politikusok közül legtöbbet néhai Dr. Grosschmid Géza járt közéjük. Állandóan velük Janson Jenő, kulturális téren Schubert, Staud, Réuay, Sziklay, Fleischmann, Noszkay, Haltenberger nevei álljanak nem egy más között, akiket mind itt fel nem említettem.) Vallási téren ez a főiskolás ifjúság katolikus része oly irányban fejlő­dött, melyet legjobban talán négy szellemi útjelző mutat: 1. a magyar kato­líkům modern, szociális újraélesztő je Prohászka; 2. a modern pápai kör­levelek («Rerum Novarum» és «Quadragesimo Anno » szociális, « Ubi Arcano Deh nemzeti és nemzetközi kérdések alapelveiről) ; 3. a nyugateurópai ka­tolicizmus, amely elsősorban nem külsőségben, nem társadalmi összekötte­tésben, külső apparátusban és annak esetleges hatalmi előnyeiben keresi a katolicizmust, hanem egyéni meggyőződésben és egyénileg kiharcolt élmény­szerű megrögzítésben; 4. Aristoteles és aquinói Szent Tamás bámulatosan világos, logikus, a kérdéseknek őszintén a szemébő néző és azokat bátran megvitató óriási összefogó erővel és nagyvonalúsággal bíró bölcseletében és világnézetében. Ennél az ifjúságnál a katolicizmus nem üvegházi növény, nem külső máz, nem társadalmi kapcsolat, nem divat, létra, vagy konjunk­túra, hanem egyéni meggyőződés, élet- és erőforrás. Ez tette ezt az ifjúságot képessé arra, hogy magasabb egységbe és teljes összhangba hozza hithű ka­tolicizmusát az általános magyar célkitűzéssel, mely katolikus és protestáns magyart közös nemzetépítő munkára testvériesen összefog; saját magyar­ságához való hitvalló ragaszkodást más nemzetbeliek emberséges megértésé­86

Next

/
Oldalképek
Tartalom