Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

ban, — 1927. év óta pedig a budapesti m. kir. főfémjelző hivatalnál. Grillusz Artúr oki. erdőmérnök (ny. m. kir. erdőmérnök) hercegi erdőmester. Született Hodrusbányán 1889-ben. Iskoláit Budapesten és Nagybányán végezte. Főiskolai tanulmányait 1907-ben Selmeczbányán a m. kir. bányászati és erdészeti főiskolán, az erdőmérnöki szakon folytatta. 1911-ben állami szolgálatát a kolozsvári erdőigazgatóság területén kezdi, majd a Felvidéken a zsarnócai m. kir. erdőhivatal területének különféle helyein folytatja, így a selmeczbányai m. kir. erdőgondnokságnál is. A világháború végigküzdése után, mint tartalékos honvédfőhadnagy ismét Zsarnócára tér vissza. 1919-ben mérnöki oklevelének megszerzése után, a már Sopronba áthelyezett bánya- és erdőmérnöki főiskolán 4 évig tanársegédként működik, részben az erdőméréstani, részben pedig az erdőrendezéstani tanszéken s innen kerül meghívásra — 12 évi állami szolgálattól megválva, — az Eszterházy hercegi hitbizományhoz, mint annak magyarországi központi erdőrendezőségének vezetője, s ezen minőségében jelenleg is működik. Grillusz Alfréd oki. vaskohómérnök, m. kir. vasgyári műszaki tanácsos. Született Budapesten 1894-ben. Középiskolai tanulmányait Budapesten és Selmeczbányán végezte. Főiskolai tanulmányait a selmeczbányai m. kir. bányászati főiskolán végzi s vaskohómérnöki oklevelét Sopronban szerzi meg. 1917-ben kezdi meg szolgálatát Diósgyőrött a m. kir. vas- és acélgyárban, a hengerműveknél és jelenleg is ott működik. gyürki-i Gyürky Gyula oki. bányamérnök, m. kir. bányaügyi főtanácsos, ny. bányaigazgató. 1860-ban Puszta-Berkin (Nógrád m.) született. Középiskoláit Léván, Esztergomban és Körmöczbányán, majd 1880-ban a selmeczi akadémián a bányászati szakot végezte. 1880ban bányagyakornok lett az aknasuhatagi kincstári sóbányáknál, 1882-ben szolgálta önkéntesi évét, ezt követőleg a selmeczi Ferenc József aknához került, majd az akadémia bányaműveléstani és bányaméréstaní tanszékre tanársegéddé nevezték ki. 1887-ben a dorogi kőszénbányához került, majd 1892-ben a Rimamurány— Salgótarjáni vasmű r.-t.-nél, Ózdon bányamérnök, utóbb főmérnök, majd igazgatóhelyettes lett. E vállalatnál 1927-ig működött több bányaüzem vezetőjeként, amikor nyugalomba vonult s a társaság igazgatósági tagja lett. Tartalékos főhadnagy, 5 évig a bányamérnöki államvizsgák bizottsági tagja volt. Elnyerte 1910-ben a m. kir. bányatanácsosi, 1922-ben a főbányatanácsosi, majd a m. kir. bányaügyi főtanácsosi címet. Élénk tevékenységet fejtett ki a mérnöki kamara tanácsában, a borsódmegyei törvényhatósági bizottságban, elnöke volt különböző társadalmi és szakegyesületnek, tiszteletbeli tagja az Orsz. Bányászati és Kohászati Egyesületnek stb. Hägen Alfréd oki. vaskohómérnök, ny. állami vasgyári műszaki főtanácsos. A sárosmegyei Phönixhután született 1874-ben. Középiskoláit Iglón végezte, ugyanott tette le az érettségit is. 1902-ben megszerezte a selmeczbányai akadémián a vaskohászati mérnöki oklevelét. 1897-ben szolgálta le Pécsett az önkéntesi évét és 1898-ban lett tartalékos hadnagy. Első szolgálatát a stájerországi Alpine und Montan-Gesellschaft donawitzi gyárában kezdte meg, mint mérnök-asszisztens, résztvett az új acélmű megépítésében, mely Európában akkor az egyedülálló s a legmodernebb gyárak egyike volt. Itt működött 1903-ig, amikor a magyar királyi állami vasgyárakhoz került Zólyombrézóra, ahol egy új acélmű létesítésével és építés-vezetésével, valamint üzembehelyezésével bízatott meg. Hivatalos felsőbbsége 1905-ben Németországba, Luxemburgba, Elszász-Lotharingiába és Franciaországba küldte tanulmányutakra, ahol tudományos búvárkodása után Angolországba utazott a különféle acélfajták gyártásának tanulmányozására; 1909-ben Porosz-Sziléziában a Bismarck-Hüttében tartózkodott, ahol a forradásnélküli csövek gyártásához szükséges különleges eljárást vezette be. 1913-ban tudományos expedícióban vett részt a Spitzbergákra. 1914-ben bevonult, majd a hadianyaggyártáshoz Zólyombrézóra küldetett ki. Itt 1918-ig, mint acélmű-üzemvezető főnök működött, de a cseh megszállás miatt kénytelen volt Budapestre jönni, ahol 1923-ban az állami vasgyárban, mint műszaki főtanácsos került nyugdíjba. 1928-ban mint kohászati hites szakértő a budapesti törvényszékhez kinevezték- 1930-ban részt vett a kairói mérnöki kamara meghívására egy egyiptomi tanulmányúton. Jelenleg mint magánmérnök működik s mint az esseni Krupp-művek képviselője, nevét még szélesebb mérnöki körben teszi ismertté. Felesége néhai Tölg Vilmos főbányatanácsos leánya Ella. Händel Vilmos dr. egyetemi nyilv. r. tanár, m. kir. udvari tanácsos, sz. k. százados. Selmeczbányán született, néhai Händel Vilmos evang. főesperes fia. A budapesti és berlini egyetemeken végezte a jogot. Különféle ösztöndíjakat kapott. Kitüntetéssel vizsgázott, 1878-ban nyerte el a doktorátust, 1898—1899-ben szolgálta önkéntesi évét a cs. és kir. 32. gyalogezredben. 1900-ban lett rendes tanár a debreceni főiskolán. 1904-ben egyetemi magántanár lett a budapesti egyetem jogi karán. 1918 márciusban udvari tanácsosi méltósággal tüntették ki kiváló érdemeiért, 1914—1918-ig résztvett, mint századparancsnok a világháborúban. 1915 szeptember óta egyetemi nyilv. r. tanár. 1916-ban édesatyja a „szepesváraljai" előnévvel nemesíttetett. 1919-ben bolHalász László dr. orvos. Főgimnáziumi tanulmányait a selmeczbányai evang. lyceumban végezte és ugyanott érettségizett. Orvosi oklevelét 1915-ben Budapesten szerezte meg. Több orvostudományi társulat tagja és számos orvostudományi értekezés szerzője. Mint katona, megszerezte az arany érdemkeresztet és bronz Signum Laudist a kardokkal stb. Az Országos Frontharcos Szövetség IX. főcsoport intéző, fegyelmi- és egészségügyi bizottságának r. tagja. 151