A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Schubert Tódor: A felvidéki magyar kultúrélet

2. Krisztus szellemének megfelelő gazdasági rendszer kiépítésére törekszik. Az élethez, kenyérhez joga van mindenkinek. 3. Művelt földműves és iparos ifjúságot akar, mert a tudatlan tömeg csak forradalmat csinál és romhol. Szebb jövőt csakis művelt ifjúság építhet. 4. Egészséges munkás és földműves ifjúságot nevel a sport nemes művelése által, mert nemes eszmékért csak egészséges és tiszta ifjúság tud lelkesedni. A SzIvlE-t szlovák püspök, Rubnic Mihály alapította. Ő dolgozta ki az alapszabályokat, amelyet a szlovák hivatalok nagy előzékenységgel kezeltek és 1934-ben jóváhagytak. A SzKIE szlovák alapítás és így szlovák szervezet és csak nemzetiségi alosztályai voltak. „Működési köre kiterjed Szlovenszkó egész területére, melynek határain belül a szervezet központja, mint főegyesület a más nemzetiségű ifjúság körében is helyi csoportokat létesít." (2. §.) A magyar rész szervezése még az alapszabályok elkészítése és benyújtása előtt megkezdődött Kovács Gyula tornagörgői pélános és Meggyesi Sándor tanító vezetése alatt. A vezetőség az első időben vezetőképzéssel foglalkozott és az egész országban vezetői tanfolyamokat tartott. A hivatalos kimutatás szerint a törvényszerinti megindulásig (1934-ig) 20 tanfolyamot tartottak, amelyen kb. 2000 vezető vett részt. A nagyszámú és jól kiképzett vezető hamarosan elérte a szervezési maximumot és hatalmas egyesületté fejlesztette a katolikus ifjúság vallási alakulatát. A tempót a legigazabban a taglétszám grafikonja mutatja be. E szerint: A tagok száma: 1934-ben 2140, 1935-ben 4318, 1936-ban 6481, 1937-ben 12.016. A SzKIE mindig tömegmozgalomnak mondta magát. A magyar nyelvterült különböző pontjain, központjaiban katolikus nagygyűléseket rendezett, amelyeken átlagban 5—6 ezer ember vett részt. Ilyen SzKlEnagygyűlés keretében került bemutatásra az első kisebbségi gyöngyösbokréta is. Alapos és szép volt az egyesület belső munkája is. Tagegyeletei hetenként, sok helyen egy héten kétszer is, összejövetelt tartottak, amelyen ismeretterjesztő és szórakoztató előadások hangzottak el. A központ állandó és jó anyaggal látta el a helyi vezetőséget, az ú. n. előadási füzettel, amelyben sok előadást és művészi számot adtak a vezető kezébe. Az előadások vallási és jellemnevelői szempontból készültek és világnézeti jellegűek voltak. Később, főleg a magyar érzelmű alsó-papság' és a közvélemény nyomására, nemzeti színt vettek fel. Más irányú munkaterületén említésre méltó eredményei : 1. Sajtópropaganclúja. „Ifjúságunk" címen a katolikus ifjúság számára néplapot adott ki, amely többezer példányban kelt el. Nagy népszerűségre tettek szert népnevelő füzetei. Időszerű szociális, vallási, egészségi stb. kérdésekről népszerű formában és röviden tájékoztatta a katolikus közvéleményt. A füzeteket népi áron hozta forgalomba. 2. Ifjúsági munkatáborok rendezése. Minden évben több helyen teljesen ingyen táborszerűen nyaraltatta a fáradt iparos ifjúságot. Egy-egy táborban 30—40 szegény iparos nyert elhelyezést. A táborokban a fiatalságnak nemcsak a testi, hanem a lelki felfrissülésével is törődött. Nemzeti, vallási és szociális nevelést adott nekik és később felhasználta őket arra, hogy híveket, barátokat szerezzenek az egyesületnek a munkásság körében. A munkáspihentető tábor volt a SzKIE-munka legértékesebb része. Szervezői és vezetői a proliászkások voltak. 3. Szociális és karitatív tevékenység. A SzKIE megindulását tartózkodással nézte a katolikus magyarság és a magyar politika. A tartózkodásra az az elbánás adott okot, amiben a magyarság a szlovák egyházpolitika és püspöki kar részéről évek óta részesült. A soviniszta szlovákság — főleg katolikus részen voltak sokan — az egyházi szervezetet, a templomokat stb. használta fel arra, hogy a magyarságot beolvassza, vagy legalább is politikai céljainak megnyerje. A magyar katolikusok önállósága és cselekvési szabadsága nagyon kevés helyen volt biztosítva. A SzKIE sem magyar talajon indult meg, hanem szlovák köntös alatt. A komáromi esperesi kerület és a katolikus magyar papság nemzeti sérelmet és veszedelmet láttak a magyar ifjúság eme bekebelezésében. A komáromi esperesi kerület követelte, hogy: 1. „a csehszlovákiai magyar katolikusok katolikus akciója s az ezzel összefüggő minden ifjúsági és egyéb szervezet éppúgy bele legyen kapcsolva az országos katolikus akcióba, mint bármely más nemzetiségé, emellett az országos egyházmegyei, járási és helyi szervezeteiben s azok vezetésében a szlovák és más nyelvű katolikus akciótól függetlenül saját magyar nemzetiségű és önálló vezetőséggel működhessék. 2. Minthogy a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SzKIE) alapszabályaiban erre nézve nem találunk megnyugtatást, a legmélyebb lelkipásztori meggyőződésünk alapján szükségesnek tartjuk, hogy az alapszabályzat előbbi kívánságunk szerint módosuljon." A magyar községek SzKIE fiókjainak vezetése a katolikus papság kezébe került, amely — mint látjuk — nemzetileg bizalmatlan volt a szlovák egyházi hatóságokkal szemben. A SzKIE kezükben lassanlassan ellenzéki magyar attitűdöt vett fel és — talán a központ akarata ellenére — tiszta magyar szellemmel töltődött meg. Mozgalmas magyar népi szerv lett. amelynek magyarságához és tiszta munkájához semmi — 116 —